Reptérfejlesztés: kitörési pont lehet
A legutóbbi megyegyűlésen zárt ajtók mögött tárgyaltak a képviselők a békéscsabai repülőtér fejlesztéséről.
Mivel a korábbi — lehetséges és esélyes — befektetővel a tárgyalás eredményességét nem látták biztosítottnak, új irányt szabtak a megvalósításnak. Ennek első lépése egy olyan terv elkészíttetése, melynek alapján létrejöhet Békéscsabán egy szilárd burkolatú kifutópályával bíró, regionális repülőtér.
Közlekedési szempontból nehézkes megyénk megközelítése, hiszen egy vasúti fővonallal kötődik Budapesthez, autópálya, autóút pedig nincs Békésben. Ezért döntött úgy korábban a megyei közgyűlés, hogy kitörési pontként fejleszti a repülőteret. Ettől az ipar és a mezőgazdaság (teherszállítás), valamint a turisztika (személyszállítás) erősödését is remélik.
Több éves munkával elérték, hogy a repülőtér állami, honvédségi tulajdonból megyei önkormányzati tulajdonba kerüljön. Így a 226 hektáros terület teljes egészében az önkormányzaté és a felépítmények zöménél is ez a helyzet. (A felépítmények egy része a Kvasz András Repülő és Ejtőernyős Egyesület tulajdona.)
A megyei önkormányzat 2002 februárjában pályázatot nyújtott be a Széchenyi-terv forrásaira, hogy megvalósíthassák a repülőtér parancsnoki épületének bővítését. A tavaly befejeződött beruházás összértéke 500 millió forint volt, ebből 300 milliót állt az állam, 200 milliót a megyei önkormányzat. A pályázati kiírás azonban többek között kizárta a kifutópálya-építést és a légijármű-vásárlást. A parancsnoki épületet a nemzetközi utasforgalom igényeinek megfelelően alakították át. A megvalósítással a polgári repülést igénybe vevő utasok számára kulturált le- és felszállást biztosíthat a repülőtér.
Az új, korszerű épületben a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően helyet biztosítanak a rendőrség, a határőrség, a vám- és pénzügyőrség részére, valamint a sportrepülés további működtetésére is. Az épület keleti oldalán új füves forgalmi előteret hoztak létre. Itt 4 repülőgép számára nyújtanak parkolási lehetőséget. A gépjárműforgalom biztosítására — a 44-es főút korszerűsítésével, bővítésével összhangban — belső szervizút épült ki. Ehhez kapcsolódóan felújították az eddig bekötőútként funkcionáló útszakaszt. A gépjárművek számára új, burkolt parkolót létesítettek. A beruházás keretében korszerűsítették a repülőtéri közműveket is. Ez a gáz esetében a vezetékek cseréjét, a víz és a szennyvíz esetében a hálózat kiépítését jelentette.
Az új forgalmi épület északi oldalán új irányítótornyot építettek, ahonnan egyaránt biztosított a rálátás a régi füves és a későbbiekben megépülő új, burkolt kifutópályára is. A kifutópálya használatát segíti és biztosítja a pálya meghosszabbított tengelyében üzembe helyezett navigációs berendezés (NDB-jeladó). A mintegy 20 méter magas torony által kibocsátott jelek segítik — kedvezőtlen időjárás esetén is — a leszállást.
A következő lépés a szilárd burkolatú, 1300—1500 méter hosszú kifutópálya megépítése lenne. Ez azonban információink szerint milliárdos nagyságrend, főként, ha hozzávesszük a minimálisan szükséges kiszolgáló létesítményeket — például üzemanyagtöltő állomás — és a biztonságtechnikai előírások teljesítését is. A kifutópálya megépítésével lehetővé válna 50-55 utasférőhellyel rendelkező repülőgépek forgalma, illetve elérhetőek lennének a Békéscsabától 2000-2500 kilométerre fekvő városok is.
Egy tavalyi kormányhatározat megerősíti a megyei önkormányzat törekvéseit. A kormány egyetért a békéscsabai repülőtér kereskedelmi repülőtérré fejlesztésével, megteremtve ezzel a további fejlesztések jogi és szakmai alapját. Természetesen kérdés, hogy honnan lehet a beruházásra pénz. Varga Zoltán, a megyei önkormányzat elnöke érdeklődésünkre elmondta: 1—2 hónapon belül elkészülhet az a költségvetés-tervezet, mely erre választ ad. A legnagyobb gond, hogy sem állami, sem uniós forrás nem biztosított regionális reptér megvalósítására 2007-ig. A megyei önkormányzatnak elegendő pénze nincsen erre, befektetők pedig nem tolonganak, mert a megtérülési időt hosszúnak tartják. Ennek ellenére több olyan konstrukció is létezik, mellyel a reptér ügye előrébb vihető. A megyei közgyűlés elnöke ugyanakkor ezek ismertetését még korainak tartotta, főként a szükséges engedélyek és a reptér költségvetési tervének hiányában.
Békés Megyei Hírlap
Közlekedési szempontból nehézkes megyénk megközelítése, hiszen egy vasúti fővonallal kötődik Budapesthez, autópálya, autóút pedig nincs Békésben. Ezért döntött úgy korábban a megyei közgyűlés, hogy kitörési pontként fejleszti a repülőteret. Ettől az ipar és a mezőgazdaság (teherszállítás), valamint a turisztika (személyszállítás) erősödését is remélik.
Több éves munkával elérték, hogy a repülőtér állami, honvédségi tulajdonból megyei önkormányzati tulajdonba kerüljön. Így a 226 hektáros terület teljes egészében az önkormányzaté és a felépítmények zöménél is ez a helyzet. (A felépítmények egy része a Kvasz András Repülő és Ejtőernyős Egyesület tulajdona.)
A megyei önkormányzat 2002 februárjában pályázatot nyújtott be a Széchenyi-terv forrásaira, hogy megvalósíthassák a repülőtér parancsnoki épületének bővítését. A tavaly befejeződött beruházás összértéke 500 millió forint volt, ebből 300 milliót állt az állam, 200 milliót a megyei önkormányzat. A pályázati kiírás azonban többek között kizárta a kifutópálya-építést és a légijármű-vásárlást. A parancsnoki épületet a nemzetközi utasforgalom igényeinek megfelelően alakították át. A megvalósítással a polgári repülést igénybe vevő utasok számára kulturált le- és felszállást biztosíthat a repülőtér.
Az új, korszerű épületben a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően helyet biztosítanak a rendőrség, a határőrség, a vám- és pénzügyőrség részére, valamint a sportrepülés további működtetésére is. Az épület keleti oldalán új füves forgalmi előteret hoztak létre. Itt 4 repülőgép számára nyújtanak parkolási lehetőséget. A gépjárműforgalom biztosítására — a 44-es főút korszerűsítésével, bővítésével összhangban — belső szervizút épült ki. Ehhez kapcsolódóan felújították az eddig bekötőútként funkcionáló útszakaszt. A gépjárművek számára új, burkolt parkolót létesítettek. A beruházás keretében korszerűsítették a repülőtéri közműveket is. Ez a gáz esetében a vezetékek cseréjét, a víz és a szennyvíz esetében a hálózat kiépítését jelentette.
Az új forgalmi épület északi oldalán új irányítótornyot építettek, ahonnan egyaránt biztosított a rálátás a régi füves és a későbbiekben megépülő új, burkolt kifutópályára is. A kifutópálya használatát segíti és biztosítja a pálya meghosszabbított tengelyében üzembe helyezett navigációs berendezés (NDB-jeladó). A mintegy 20 méter magas torony által kibocsátott jelek segítik — kedvezőtlen időjárás esetén is — a leszállást.
A következő lépés a szilárd burkolatú, 1300—1500 méter hosszú kifutópálya megépítése lenne. Ez azonban információink szerint milliárdos nagyságrend, főként, ha hozzávesszük a minimálisan szükséges kiszolgáló létesítményeket — például üzemanyagtöltő állomás — és a biztonságtechnikai előírások teljesítését is. A kifutópálya megépítésével lehetővé válna 50-55 utasférőhellyel rendelkező repülőgépek forgalma, illetve elérhetőek lennének a Békéscsabától 2000-2500 kilométerre fekvő városok is.
Egy tavalyi kormányhatározat megerősíti a megyei önkormányzat törekvéseit. A kormány egyetért a békéscsabai repülőtér kereskedelmi repülőtérré fejlesztésével, megteremtve ezzel a további fejlesztések jogi és szakmai alapját. Természetesen kérdés, hogy honnan lehet a beruházásra pénz. Varga Zoltán, a megyei önkormányzat elnöke érdeklődésünkre elmondta: 1—2 hónapon belül elkészülhet az a költségvetés-tervezet, mely erre választ ad. A legnagyobb gond, hogy sem állami, sem uniós forrás nem biztosított regionális reptér megvalósítására 2007-ig. A megyei önkormányzatnak elegendő pénze nincsen erre, befektetők pedig nem tolonganak, mert a megtérülési időt hosszúnak tartják. Ennek ellenére több olyan konstrukció is létezik, mellyel a reptér ügye előrébb vihető. A megyei közgyűlés elnöke ugyanakkor ezek ismertetését még korainak tartotta, főként a szükséges engedélyek és a reptér költségvetési tervének hiányában.
Békés Megyei Hírlap