Polgármesteri Köszöntő!
Vantara Gyula, Békéscsaba polgármestere karácsonyi köszöntője az alábbiakban olvasható.
Tisztelt Békéscsabai Polgárok!
Minden esztendőben eljön a nap, amelyet annyira várunk, amelyre lélekben, egész évben készülődünk.
Eljön a nap, a Megváltó születésének ünnepe. Ez az a nap, amelyet évszázadok óta nagy vágyakozással várunk minden esztendőben, és ünneplünk mindannyian, mi keresztények és a hitüket másként megélők, szegények és gazdagok, kicsik és nagyok, fiatalok és idősek egyaránt.
Talán emlékeznek rá, hogy tavaly a városi lap karácsonyi köszöntőjében kérdéseket tettem fel magamnak, magunknak. Olyan kérdéseket, amelyekre nagyon nehéz, vagy lehetetlen őszinte válaszokat adni. Magam is sokat töprengtem a válaszokon, azonban a feleletek elmaradtak, viszont előjöttek újabb kérdések, amelyeket most is megosztok Önökkel. Kérem, gondolkozzanak el rajtuk!
Ilyenkor Karácsony tájékán megjelenik a segítő, az adakozó kéz, a megértő lélek. Megjelenik a szeretet. De vajon hol van egész esztendőben?
Az ilyenkor megnemesedő lélek miért nem tart ki egyik Karácsonytól a másikig?
Vajon az örömhír a fény, amely 2008 évvel ezelőtt abban a szegény betlehemi istállóban megjelent, bevilágítja-e életünket? Vagy csak földi, anyagi javak labirintusában ünnepelünk?
Megadjuk-e egész évben családunk minden tagjának, környezetünknek mindazt a szeretetet, amelyre szükségük, szükségünk van, s amely természetes kellene, hogy legyen?
Kikerüljük-e, vagy ha nem sikerül, akkor megoldjuk-e a lélek- és emberölő konfliktusokat?
Nyújtunk-e segítséget a rászorulóknak, meghallgatjuk-e a panaszkodókat, s van-e vigasztaló szavunk?
Elegendő időt szentelünk a közöttünk élő elesettekre, a betegekre, az idősekre, a magányosokra? Vezetjük-e kézen fogva, figyelve a gyermekeket?
Adunk-e igaz, életrevaló tanácsokat a világban bolyongó, helyüket kereső fiataloknak?
Sok-sok kérdés, a válasz továbbra is a csönd.
Jómagam egy tanáccsal tudok szolgálni, amelyet ha megfogadnak, akkor talán jövőre már kevesebb megválaszolatlan kérdést tehetünk fel. Ez a tanács így hangzik: próbáljanak meg szeretni és örülni egész évben. Mindennap keressenek apró örömeket és szeressék párjukat, gyermekeiket, szüleiket. Tiszteljék szomszédjaikat, munkatársaikat, a sarki virágárust. Ne tekintsék ellenségnek az ellenfeleiket.
Mindannyiunknak meg kell tanulnunk tiszta szívvel, szeretettel örülni. S az igazi öröm csak akkor, és úgy születhetik szívünkben, ha másokat, embertársainkat is örvendeni látjuk. Ha a betlehemi istálló fényei nemcsak a mi arcunkat világítják meg, hanem mindenkiét.
Újra egy nehéz esztendő előtt állunk, azonban én optimista vagyok, mert jól ismerem a békéscsabai embereket és tudom, hogy ha összefogunk, akkor van esélyünk, arra, hogy szeretett városunk meginduljon egy olyan úton, amelyre már oly régóta várunk.
A fentiek szellemében, szeretetteljes, áldott, békés karácsonyt kívánok Békéscsaba valamennyi polgárának!
Vantara Gyula
Békéscsaba polgármestere
[Forrás: bekescsaba.hu]