Habár az összevont járulékterheket tekintve hazánk a középmezőnyben szerepel ...

Habár az összevont járulékterheket tekintve hazánk a középmezőnyben szerepel - s a régióban 47 százalékával inkább a jobbak közé tartozik -, a munkaadói és munkavállalói befizetések aránya torz, mivel bontásban vizsgálva kiderül, hogy a magyar munkavállalók nagyon alacsony járulékszinten állnak, viszont a munkaadóknak bőven a régiós és az uniós átlag feletti befizetést kell teljesíteniük - derült ki a Napi Gazdaság szerdai számából a KPMG adatai alapján.

A kormány két ok miatt nem nyúl a járulékokhoz, hiába panaszkodnak a vállalkozások azok túlzott mértékére: az egyik ok, hogy ezeket - szemben az adókkel - célzottan használják fel, s az egészségügyi és nyugdíjkassza a bruttó hazai termék 13-14 százalékát teszi ki, az arányok megváltoztatása pedig komoly társadalmi feszültségekkel járhat, ha nem kíséri a struktúra átalakítása. A mások ok pedig, hogy könnyen hivatkozhat a kormány az összevont járulékteher nem kiugró mértékére.

Ugyanakkor a lap arra is rámutat, hogy a járulékoknál a KPMG Magyarország esetében a tb-járulékot, a munkaadói, munkavállalói járulékokat és a szakképzési hozzájárulást vette figyelembe, ugyanakkor nem szerepelnek benne a tételes járulékok, mint a rehabilitációs hozzájárulás vagy a tételes eho.

A KPMG összeállításából az is kiderült, hogy míg Lengyelországban és Szlovéniában nagyobb teher volt 2004-ben a munkavállalókon, mint a munkaadókon, a többi országban pont fordított volt a helyzet. Az is megfigyelhető emellett, hogy míg a magyar alkalmazott befizetéseinek többsége a nyugdíjalapba kerül, addig például Lengyelországban vagy Szlovákiában az egészségbiztosítás részesedése a nagyobb.

(Forrás: www.tozsdeforum.hu)