Helyi demokrácia a megyei jogú városokban II.
A helyi demokrácia összehasonlító értékelése a magyarországi megyei jogú városokban — ez volt a célja az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet közelmúltbeli kutatásának.
A hat különböző index alapján összesített munkában Békéscsaba nem túl fényesen szerepelt: a 19. helyen végzett. Az önkormányzat demokratikusságát mérő mutatók esetében kedvezőbb a város teljesítménye, míg a társadalom demokratikusságát illetően kedvezőtlenebb.
Tegnapi lapszámunkban megírtuk, hogy a kutatás a helyi demokrácia hat dimenzióját vizsgálja. Ennek megfelelően hat indexet alkottak, melyek közül három a demokratikus társadalom index összetevőit adja ki. Az alábbiakban ezekre térünk ki, s emellett a kutatás végső értékelésére is sort kerítünk.
A képviseleti index kategóriát olyan alfejezetek alkotják, mint annak arányossága, vagy a nők száma a közgyűlésben. Megyeszékhelyünk ebben a tételben az utolsó helyen szerepel. Ennek több összetevője van, az egyik ilyen, hogy a nők aránya a testületben igen alacsony, csupán 7 százalék. Ennél csak Székesfehérváron és Szombathelyen kevesebb. (Megjegyezzük: a kutatók is értetlenül állnak az előtt a tény előtt, hogy holott a választók többsége nő, megjelenési arányuk a megyei jogú városok közgyűléseiben átlagosan mindössze 13 százalék.)
A képviselet arányosságát a 2002. évi önkormányzati választás alapján mérték le. A számítás módja: azon egyéni választókerületi képviselőjelöltekre jutó szavazatok aránya, akik sem az egyéni választókerületből, sem pedig kompenzációs listáról nem jutottak mandátumhoz. E mutató esetén tehát a minél kisebb érték a jó. Megyeszékhelyünk a maga 48,51 százalékával e tekintetben (is) alatta marad az átlagnak, ami 38,4 százalék.
A kutatás ötödik nagy fejezetében a nyilvánosság kérdésköre volt terítéken, e kategóriában a középmezőnybe tartozik, a nyolcadik helyen végzett megyeszékhelyünk.
A szerzők szerint Békéscsabán a legolvasottabb újság minden bizonnyal a megyei napilap, a Békés Megyei Hírlap, amely híreiben beszámol a közgyűlés tevékenységéről és riportokban, interjúkban foglalkozik a helyi közélettel. A Csabai Mérleg című kétheti lap, mely önkormányzati tulajdonban van, szintén sokat foglalkozik a várossal. A harmadik szereplő a város nyomtatott sajtópiacán a Heti Délkelet megyei hetilap, amelynek egyes riportjai Békéscsabáról szólnak. A keleten.hu internetes portál önálló, szerkesztett anyaggal jelentkezik a városról és számos lehetőséget kínál a hírei vagy általában a helyi eseményekről szóló vitára. A magánbefektetők tulajdonában lévő Csaba Tv nemcsak a közgyűlési üléseket közvetíti, hanem hírmagazinjában foglalkozik a helyi problémákkal és eseményekkel is. A három helyi rádió (Start Rádió, Csaba Rádió, Rádió 1) híreiben foglalkozik a városi közélettel.
Az utolsó nagy témakört a demokrácia kutatásban a közéleti részvétel adta. Ebben a szempontrendszerben Békéscsabát a rangsor vége felé találhatjuk meg: a tizenhetedik. A választási részvételi arány a békési megyeszékhelyen az átlagos 45,3 százaléknál alacsonyabb: 38,65 százalék. A civil társadalom szervezettsége terén nyolcadik Békéscsaba: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nonprofit adatbázisa alapján az ezer főre vetített nonprofit szervezetek száma itt 8,78. (A két véglet e tekintetben Veszprém a maga 12,94 százalékával, illetve Dunaújváros 4,46-tal).
A fentiek alapján összeállított Demokratikus Társadalom Index alapján Békéscsaba a huszadik, egyedül Dunaújvárost előzi meg.
A kutatás végső sorrendjét keretes írásunkban láthatják. A szerzők minden egyes várost külön jellemeztek, így tettek megyeszékhelyünk esetében is.
Mint írják, Békéscsaba egy mutatóban sem ért el első helyezést, s jellemzően a középmezőnyben foglal helyet, összességében a tizenkilencedik helyen. Ezen belül az önkormányzat demokratikusságát mérő mutatók esetében kedvezőbb a város teljesítménye, míg a társadalom demokratikusságát illetően kedvezőtlenebb.
A törvényességi index minden mutatójában átlag feletti teljesítményt nyújtott, az élmezőnybe azonban csak a határidőn belül befejezett önkormányzati hatósági ügyek kategóriájában került; a legrosszabb helyezést pedig a közigazgatási hivatal törvényességi észrevételeiben érte el. Az indexben elért helyezése: harmadik-negyedik hely.
Az átláthatósági index mutatói közül csak a zárt ülések, illetve a titkos szavazások arányában ért el átlag feletti, jó helyezést, a többi mutatóban azonban a mezőny utolsó negyedébe, avagy éppen a sereghajtók közé sorolódott (így az internetes honlap értékelésekor és az ellenzéki képviselőknek juttatott pozíciók arányában). Összesítésben a huszadik helyet érte el.
A receptivitás index esetében szintén inkább az átlag feletti teljesítménnyel negyedik-ötödik lett, ezen belül a véleményfelméréseket tekintve végzett a legelőkelőbb helyen.
A képviseleti index tekintetében viszont már erősen átlag alatti a teljesítménye, tulajdonképpen összesítve ezen index utolsó helyén végzett.
A képviseleti indexhez hasonlóan átlag alatti teljesítményt ért el a közéleti részvételi index mutatói esetén is. Ez utóbbiak tekintetében a civil társadalom szervezettségében mutatkozó jó teljesítmény jobb kihasználása a receptivitási index mutatóin is éreztethetné a hatását. Helyezése: tizenhat—tizenhetedik hely.
A nyilvánosság indexben mind a helyi médiumok számát, mind pedig azoknak az önkormányzat működéséről szóló beszámolóit tekintve átlagos teljesítményt nyújtott, ami a nyolcadik—kilencedik helyre volt elegendő — áll az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet kutatásának összegzésében.
Mielőtt a fentiekből bármilyen következtetést levonnánk, érdemes emlékeztetnünk a tegnap megjelent cikkünkben már megemlített tényre, miszerint a rangsorolás újdonsága és az ebből fakadó módszertani korlátok miatt a szerzők óvatosságot javasolnak a tanulmány eredményeivel kapcsolatban. Ennek ellenére, vagy ezzel párhuzamosan azonban minden érintettnek — legyen városvezető, avagy egyszerű állampolgár — tanulságos lehet ez a vizsgálat.
A kutatás részletei megtalálhatók az interneten: a www.ekint.org/tanulmanyok/hdmjv/index.html címen.
Békés Megyei Hírlap
Tegnapi lapszámunkban megírtuk, hogy a kutatás a helyi demokrácia hat dimenzióját vizsgálja. Ennek megfelelően hat indexet alkottak, melyek közül három a demokratikus társadalom index összetevőit adja ki. Az alábbiakban ezekre térünk ki, s emellett a kutatás végső értékelésére is sort kerítünk.
A képviseleti index kategóriát olyan alfejezetek alkotják, mint annak arányossága, vagy a nők száma a közgyűlésben. Megyeszékhelyünk ebben a tételben az utolsó helyen szerepel. Ennek több összetevője van, az egyik ilyen, hogy a nők aránya a testületben igen alacsony, csupán 7 százalék. Ennél csak Székesfehérváron és Szombathelyen kevesebb. (Megjegyezzük: a kutatók is értetlenül állnak az előtt a tény előtt, hogy holott a választók többsége nő, megjelenési arányuk a megyei jogú városok közgyűléseiben átlagosan mindössze 13 százalék.)
A képviselet arányosságát a 2002. évi önkormányzati választás alapján mérték le. A számítás módja: azon egyéni választókerületi képviselőjelöltekre jutó szavazatok aránya, akik sem az egyéni választókerületből, sem pedig kompenzációs listáról nem jutottak mandátumhoz. E mutató esetén tehát a minél kisebb érték a jó. Megyeszékhelyünk a maga 48,51 százalékával e tekintetben (is) alatta marad az átlagnak, ami 38,4 százalék.
A kutatás ötödik nagy fejezetében a nyilvánosság kérdésköre volt terítéken, e kategóriában a középmezőnybe tartozik, a nyolcadik helyen végzett megyeszékhelyünk.
A szerzők szerint Békéscsabán a legolvasottabb újság minden bizonnyal a megyei napilap, a Békés Megyei Hírlap, amely híreiben beszámol a közgyűlés tevékenységéről és riportokban, interjúkban foglalkozik a helyi közélettel. A Csabai Mérleg című kétheti lap, mely önkormányzati tulajdonban van, szintén sokat foglalkozik a várossal. A harmadik szereplő a város nyomtatott sajtópiacán a Heti Délkelet megyei hetilap, amelynek egyes riportjai Békéscsabáról szólnak. A keleten.hu internetes portál önálló, szerkesztett anyaggal jelentkezik a városról és számos lehetőséget kínál a hírei vagy általában a helyi eseményekről szóló vitára. A magánbefektetők tulajdonában lévő Csaba Tv nemcsak a közgyűlési üléseket közvetíti, hanem hírmagazinjában foglalkozik a helyi problémákkal és eseményekkel is. A három helyi rádió (Start Rádió, Csaba Rádió, Rádió 1) híreiben foglalkozik a városi közélettel.
Az utolsó nagy témakört a demokrácia kutatásban a közéleti részvétel adta. Ebben a szempontrendszerben Békéscsabát a rangsor vége felé találhatjuk meg: a tizenhetedik. A választási részvételi arány a békési megyeszékhelyen az átlagos 45,3 százaléknál alacsonyabb: 38,65 százalék. A civil társadalom szervezettsége terén nyolcadik Békéscsaba: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nonprofit adatbázisa alapján az ezer főre vetített nonprofit szervezetek száma itt 8,78. (A két véglet e tekintetben Veszprém a maga 12,94 százalékával, illetve Dunaújváros 4,46-tal).
A fentiek alapján összeállított Demokratikus Társadalom Index alapján Békéscsaba a huszadik, egyedül Dunaújvárost előzi meg.
A kutatás végső sorrendjét keretes írásunkban láthatják. A szerzők minden egyes várost külön jellemeztek, így tettek megyeszékhelyünk esetében is.
Mint írják, Békéscsaba egy mutatóban sem ért el első helyezést, s jellemzően a középmezőnyben foglal helyet, összességében a tizenkilencedik helyen. Ezen belül az önkormányzat demokratikusságát mérő mutatók esetében kedvezőbb a város teljesítménye, míg a társadalom demokratikusságát illetően kedvezőtlenebb.
A törvényességi index minden mutatójában átlag feletti teljesítményt nyújtott, az élmezőnybe azonban csak a határidőn belül befejezett önkormányzati hatósági ügyek kategóriájában került; a legrosszabb helyezést pedig a közigazgatási hivatal törvényességi észrevételeiben érte el. Az indexben elért helyezése: harmadik-negyedik hely.
Az átláthatósági index mutatói közül csak a zárt ülések, illetve a titkos szavazások arányában ért el átlag feletti, jó helyezést, a többi mutatóban azonban a mezőny utolsó negyedébe, avagy éppen a sereghajtók közé sorolódott (így az internetes honlap értékelésekor és az ellenzéki képviselőknek juttatott pozíciók arányában). Összesítésben a huszadik helyet érte el.
A receptivitás index esetében szintén inkább az átlag feletti teljesítménnyel negyedik-ötödik lett, ezen belül a véleményfelméréseket tekintve végzett a legelőkelőbb helyen.
A képviseleti index tekintetében viszont már erősen átlag alatti a teljesítménye, tulajdonképpen összesítve ezen index utolsó helyén végzett.
A képviseleti indexhez hasonlóan átlag alatti teljesítményt ért el a közéleti részvételi index mutatói esetén is. Ez utóbbiak tekintetében a civil társadalom szervezettségében mutatkozó jó teljesítmény jobb kihasználása a receptivitási index mutatóin is éreztethetné a hatását. Helyezése: tizenhat—tizenhetedik hely.
A nyilvánosság indexben mind a helyi médiumok számát, mind pedig azoknak az önkormányzat működéséről szóló beszámolóit tekintve átlagos teljesítményt nyújtott, ami a nyolcadik—kilencedik helyre volt elegendő — áll az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet kutatásának összegzésében.
Mielőtt a fentiekből bármilyen következtetést levonnánk, érdemes emlékeztetnünk a tegnap megjelent cikkünkben már megemlített tényre, miszerint a rangsorolás újdonsága és az ebből fakadó módszertani korlátok miatt a szerzők óvatosságot javasolnak a tanulmány eredményeivel kapcsolatban. Ennek ellenére, vagy ezzel párhuzamosan azonban minden érintettnek — legyen városvezető, avagy egyszerű állampolgár — tanulságos lehet ez a vizsgálat.
A kutatás részletei megtalálhatók az interneten: a www.ekint.org/tanulmanyok/hdmjv/index.html címen.
Békés Megyei Hírlap