"Hosszú évek óta ketyeg az a népesedési bomba, amelynek hatástalanítása lassan a körmünkre ég. Megyénkben a munkavállaló korúak közül minden harmadik túl van az ötvenen.

Most még bírom a napi tizenkét órás talpalást és az éjszakai műszakokat, de nem tudom, öt-tíz év múlva mi lesz. Naponta rengeteg kilométert teszek meg azzal, hogy egyik autótól a másikig futkosok, ezt nem lehet nyugdíjaskorig csinálni - ecseteli helyzetét István, aki benzinkutasként dolgozik Szarvason. Februárban tölti az ötvenet, s tisztában van azzal, hogy a munkáltatók nem fognak utána kapkodni. Pedig az új szabályozás szerint még tizenöt éve van a nyugdíjig. A munkavállaló korúak átlagéletkora folyamatosan emelkedik, s a szarvasi benzinkutas csak egyike a bizonytalan ötveneseknek. Megyénkben 1980-ban az 50-64 évesek korosztálya e népesség 29,35 százalékát tette ki, tavaly pedig már megközelítette a 33 százalékot. Öregszik az ország és öregszik Békés megye, ám nem lenne jó, ha fáradna is. A korosodó társadalmakban ugyanis elkerülhetetlen, hogy az ötvenen túliakkal, mint foglalkoztatottakkal, tovább számoljon az állam. Kérdés, a nyugdíjkorhatár emelése milyen következményekkel jár az amúgy is foglalkoztatási gondokkal küzdő megyénkben? És miképp boldogul a munkaerőpiacon ez a korosztály, amely bizony iskolázottságban, a szakértelem frissességében és rugalmasságban bizony elmarad a fiatalabbaktól? A társadalomkutatók nem véletlenül szorgalmazzák az oktatás, kivált a szakképzés reformját, amelynek előnyeit idős és fiatal egyaránt élvezné. Dr. Nagy Erika, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának munkatársa szerint ha azt akarjuk, hogy minél többen munkához jussanak, akkor elengedhetetlen a munkaerő folyamatos képzése, átképzése. A programba szíve szerint megyénk valamennyi középiskoláját és felsőfokú intézményét bevonná. Emlékeztetett rá, a békéscsabai kistérségi fejlesztési koncepcióban stratégiai irányként határozták meg, hogy középfokon erősítsék a piaci és vállalkozói ismeretek oktatását. Meg kell teremteni az intézményi hátterét, hogy ezt a tudást a mostani negyvenesek-ötvenesek korosztálya is elsajátítsa. A lehetőség önmagában még nem elég, az emberek idősödő fejjel nehezen ülnek be az iskolapadba. Sok múlik az egyén változásra való fogékonyságán, és azon is, hogy felismeri-e az együttműködésben rejlő lehetőségeket és képes-e élni vele. A kutató szerint ez a felismerés számos vállalkozás számára a túlélést jelentheti."

(Forrás: www.bmhirlap.hu)

Egyre több idős húzza az igát - Szóljon hozzá