Békéscsaba - Ha nem róla lenne szó, soha nem írnék méltató cikket egy főszerkesztő munkásságáról az általa jegyzett lapban. Ámde most ennek a hatalmas szívű, végtelenül szerény embernek, Rostás-Farkas Györgynek a szülőföldi szívdobbanásairól kell megemlékeznem, aki magyar létemre a testvérévé fogadott, s akitől annyi szakmaiságot és emberséget kaptam csongrádi megismerkedésünk, több mint tíz év óta, mint – a kis feleségemet kivéve – egyetlenegy magyartól sem. Mármost az újságírót ez egyszer nem lövik le, ugye?

A szűkebb pátria, Békés megye napilapja, a Békés Megyei Hírlap február 26-ai számában (Rostás-Farkas György hazatér Újkígyósra) tájékoztatta arról olvasóit, hogy Újkígyós nagyközség Budapesten élő, alkotó szülötte, Rostás-Farkas György József Attila-díjas költő, író, műfordító, újságíró hamarosan hazalátogat. „Ezúttal a Petőfi Sándor Művelődési Ház meghívásának tesz eleget, s márciusban látogat 1949-es születése (1949. február 28. – D. L.) helyszínére, ahol Dányi László történész beszélget vele az Indiától hazáig című műsorban. A programot cigány színművészhallgatók versei teszik teljessé a cigányság közelgő, március 19-ei világnapja alkalmából megrendezett eseményen.” Márciusi számában a címoldalon tette közzé a hírt a Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója, Szamosvári Zsolt által szerkesztett Újkígyósi Önkormányzati ÉrtesítőIndiától hazáig címmel, immáron pontosan megjelölve a kulturális rendezvény kezdetének idejét: március 19., szerda délután 5 óra.

Mobiltelefonon hívom békéscsabai lakásomról március 17-én, hétfőn: „Szervusz, Gyuri! Pesten vagytok még? Mikor jöttök Magdikával?” S a csak rá jellemző felszabadult kacaj kíséretében hallom a választ: „Már tegnap, vasárnap óta Újkígyóson vagyunk!” Vida Klára, a Petőfi Sándor utcai Ezüstág Gondozási Központ kedves, mosolygós igazgatónője segített megszállniuk.

Kedd

Kora délután találkozunk Békéscsabán, az Andrássy úti Csaba Centerben lévő Jankay kávéházban. Kavargatom a kávéba szórt cukrot, és azon morfondírozok: felvessem-e, hogy mi történt a névadójával, Jankay (Deutsch) Tibor békéscsabai zsidó festőművésszel, akit 1944-ben gyalog hajtottak a szuronyos csendőrök a nagyváradi gettóba? De nem – most másnak, másvalakinek van itt az ideje. Első utunk a Gálik János (volt Gagarin) u. 5. számú házhoz vezet, amelyben albérlőként lakott később szociológussá lett öccsével, Ruva-Farkas Pállal a hatvanas években a megye legpatinásabb középfokú oktatási-nevelési intézményének, a Rózsa Ferenc Gimnázium – vasútállomáson szabad idejében szenet pakoló – diákja, Rostás-Farkas György. Az úgy történt Kígyóson a leírhatatlanul szegény, 11 gyermekes Öreg utcai cigány családban, hogy a kis Gyuri édesanyja, Lakatos Mária egyszer szemet szúróan tehetséges tízéves fia kezébe adta Petőfi Sándor Összes Költeményeit. Felolvasott neki belőle a boldog nebuló. Miről is szólt volna az általános iskolában papírra vetett első verse, mint az éhségről (?). „Gyuri, költő vagy!”, lelkendeztek könnybe lábadt szemmel az osztálytársai.

Két óra után a Csaba Rádióban Major Gyula főszerkesztő faggatja az őt ünnepelni készülőket ünneplő literátor férfit. „Kis túlzással Madagaszkáron kívül már jártam a világ valamennyi országában, és mindenhova elvittem Magyarország, Békés megye és Újkígyós jó hírét.” Így is van. Mindenféle rendű és rangú nemzetközi konferencián soha nem mulasztja el megjegyezni: „Nem elég, hogy cigány vagyok, még költő is!”; hogy azután következzen a szülőfalu dicsőítése. Imádott, mélységesen tisztelt édesanyján kívül nem felejti el megemlíteni a stúdióban a Hosszú u. 100. szám alatt lakó, élelmet és a máig meglévő szobai kemence sutban fekhelyet adott magyar keresztapja, Csatlós Lajos, valamint szeretett, fantasztikus néptanítói, Rácz László, Erdős Miklósné és a szépséges tévé-bemondónőre, Hajas Ilonára megszólalásig hasonlított Lázár Imréné Mészáros Ilona, békéscsabai tanárnő nevét. Utóbbiba bizony minden fiú szerelmes volt. A költő keresztanyja 50 évig őrizte azt a kendőt, amelyben megkeresztelték, s lám, átadta neki. Hogy tovább már ő vigyázzon rá, és majd a gyermekei vehessék át tőle. Találkozott egykori osztálytársaival, Domokos István szegedi főorvossal és Pirkóval, Ecker Józsefné Süli Margittal, a nagyközség sportéletének egyik mozgatójával is. Az interjú végén a szintén szakállas rádiós megjegyzi: jövőre, 2009-ben ismét hazavárjuk a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság elnökét, hiszen a 60. születésnapját ünnepli. A Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum www.olvaslak.ning.com internetes közösségi hálózatán már megjelent az óhajjal teli gondolat: „Szülőfalujában életében először találkozhat nyilvános kulturális rendezvényen az olvasókkal, roma, magyar, szlovák és sváb földijeivel, s egyszer talán ő lesz Újkígyós első cigány díszpolgára. Ma különösképpen kellenek a nagy dobban(t)ások.” Négy óra tájban Darázs József szegedi képzőművésznek dedikálja könyvét a Balladás álmok, az Aranyhídon, a Tiétek a szívem, a Cigányságom vállalom, A cigányság hagyomány- és hiedelemvilága, a Mindenségbe zárva, a Megváltásért, Abékesség zarándokai stb. szerzője az István-malomhoz közeli parkolóban, majd csabai kolbászos, szalonnás, savanyúpaprikás, pálinkás estebéd az újkígyósi gondozási központ ebédlőjében. Fél nyolc tájban már Rácz Laci bácsi Arany János utcai házában idézzük fel a csaknem 50 évvel ezelőtt történteket. No de ő is őrzött ám 50 évig valamit! Lakatos Mária batyuval a hátán járta a falut – kerámiából készült kutyaszobrokat árult. Nincs szó annak a pillanatnak az érzékeltetésére, amikor Gyuri a kezébe vette édesanyja féltve őrzött ajándékát.

– Büszke vagyok ám rád! – árulja el a házigazda, felesége sűrű bólogatása közepette. – Igaz, hogy én csupán egy mákszemnek bizonyultam a pályafutásod során, de tudjuk: sok mákszem kell a bejgli elkészüléséhez.

Örömbeszélgetésünket késő este a Gazdakör klubházában fejezzük be, ahol a kultúrház igazgatójával egyeztetjük a Békés Megyei Jókai Színház művészeinek költőnk, írónk munkásságát érzékeltető fellépésének részleteit, illetőleg Rozsnyai István nyugdíjas agrármérnök (felesége, Rozsnyai Istvánné Gubucz Olga 2002-ben Újkígyósért kitüntetést vehetett át az önkormányzat képviselő-testületétől), a rendszerváltozás után szétdarabolt helyi Aranykalász Mgtsz egykori főagronómusa osztja meg velünk lexikonba illő tudását. A benti helyiségben finom birkapörköltet kanalaz egy jó kedvű társaság Balogh „Rüszü” Jóskával, a békéscsabai Előre és a budapesti Elektromos volt válogatott kézilabdázójával az élen. Sokakkal egyetemben Skaliczki „Skala” Lászlónak, Újkígyós díszpolgárának (2002), a magyar férfi kézilabda-válogatott ma is a nagyközségben lakó szövetségi kapitányának a tanítványaként jutott el
sportpályafutásának a csúcsára.

Szerda

Eljött a nagy nap. Érdekes: hétfő óta egyfolytában süt, ránk mosolyog a Nap. Mintha sejtene, érezne valami jót, megismételhetetlent, soha vissza nem térőt. Megérkezett Budapestről Békéscsabára Kamarás István fiatal roma politológus is. Naná, hogy vele is a Jankayban ülünk le. (Április 11-én a Magyar Tudományos Akadémia székházának dísztermében Sólyom László köztársasági elnök fővédnökletével és Vizi E. Szilveszter, az Akadémia elnökének védnökletével – az elmúlt évben elhunyt, vésztői származású József Attila-díjas cigány író, szociológus, Lakatos Menyhért emlékére – megrendezett II. Országos Cigány Értelmiségiek Tanácskozásán éppen Rostás-Farkas György után kapott szót.) Első ízben az újkígyósi művelődési házban vehetem a kezembe az író-olvasó találkozó díszes meghívóját, amelyből kiderül, hogy politikai értelemben hál’ Istennek „ökumenikus” kulturális eseménynek nézünk elébe a Cigányság Világnapja (március 19.) alkalmából. A fórum és az állófogadás támogatói között Domokos László, a szarvasi választókerület idevalósi fideszes országgyűlési képviselője, a megyei közgyűlés elnöke, Újkígyós díszpolgára (2007), Karsai József, az Újkígyóst magában foglaló mezőkovácsházi választókerület szocialista országgyűlési képviselője, Battonya polgármestere, Nagy Béla, a „másik szülőfalu”, Medgyesegyháza szabad demokrata polgármestere és Farkas Csaba László megyei cigány vajda (Kétsoprony) és Prohászka Béla Venesz-díjas gyulai mesterszakács is szerepel. (Ruck János, a Gyulai Húskombinát Zrt. újkígyósi vezérigazgatója adta önzetlenül az éteknek valót.) S ki hinné, hogy néhány méterrel odébb az RTL Klub Újkígyóson letelepedett riportere, Kovács Attila szorgoskodik azon, hogy minél finomabb ételeket kóstolhassunk majd meg a szellemi-lelki táplálék elköltése után!

Sokan vagyunk, szorongunk a kultúrház nagytermében – Kardos István producer vezérletével a Gyula TV stábja két kamerát állított be. (Április 17-én, szerda este 8 óra 20 perckor került adásba az 51 perces felvétel.) És eljött Gyuri Kossuth utcában lakó, 32. születésnapját holnap ünneplő, négygyermekes családapa-nagyfia, Rostás-Farkas György ésCsanádapácáról a nővére, Rostás-Farkas Gizella, Kály.Az osztályfőnök, Mészáros Icuka is, hogy megint elpityeregje magát kedvenc tanítványa láttán-hallatán, mint ahogyitt van Körmendi Ferencné, Erzsike tanító néni és Pozsár József is Békéscsabáról. Az Ady Endre utcában lakó Gera Marikát (szüleihez is járt annak idején a költő megbecsült édesanyja a házimunkában segíteni), bocsánat, Labos Józsefnét is éppúgy látni, mint Borbély Jánost, akinek a varkocshúzásaitól a kis Rostás mentette meg a gyönyörű hajú lánykát.

Tolnai Péter, a megyei önkormányzat képviselő-testülete nemzeti és etnikai, kisebbségi, vallásügyi, ifjúsági bizottságának elnöke mond köszöntőt, Farkas Csaba László üdvözlő szavai roma nyelven is elhangzanak. Békéscsabai színművészek, Fehér Tímea és Tege Antal olvasnak fel a vendég műveiből, amelyeket oly’ sokszor adott elő Béres Ilona és Bánffy György. Színvonalas produkciójuk jutalma hatalmas taps. Felteszek egy induló kérdést, de minek is! Ötvenkilenc esztendőről, sőt annál is többről, a 700 évvel ezelőtt az észak-indiai Pandzsábból indult vándorlásról, az egyetemes és a magyar kultúra szerves részét képező cigány kultúra óvásáról, ápolásáról kell beszélnie, mesélnie a magát cigánynak és magyarnak egyaránt valló költőnek. A Sisák-sarokról (Pirkó szerint Bacsa-sarokról), a nyikorgó szekérről, a sok-sok éhes napról, amikor csak az üres lábas alját nézte a siserahad. Amikor könyvvel a kezében legeltette a lovat és a tehenet, amikor a paplan alatt éjszaka elemlámpával olvasott. S amikor drága édesanyja halálát követően, 1967. május 12-én 54 forinttal a zsebében vágott neki a fővárosnak a kétegyházi Számfira Györggyel együtt szerencsét próbálni.

– Hosszú volt az út és nagyon nehéz – sóhajtja elmerengve. – Olyan mélyről, mint én, senki nem emelkedett fel, olyan messziről senki nem érkezett meg. Mindmáig hálás köszönettel tartozom Siklósi Norbertnek, a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat vezérigazgatójának, aki két novellapályázat megnyerése után felkarolt. Az újságírói munkában kérlelhetetlen volt, és 26 évesen Kossuth-díjas költők ellenében tett meg főszerkesztőnek. Még él. Szabad Györgyöt, Fodor Andrást, Mezei Andrást és Gyurkovics Tibort is a tanítómestereim közé sorolhatom.

A békéscsabai Luther utcai, cigányzenés Halászcsárdában gyakran megfordult jó barátok, kollégák nevei röpködnek a levegőben – a békéscsabai Ezüst Györgyé és Széplaky Endréé, a gyulai Koszta Rozáliáé, a medgyesi Pap Istváné, meg persze Kapitány Ferencé, Freddy-é, aki szerelmi bánatában kiugrott a „Balassi” épületének emeletéről.

Hogy azután elszabaduljon a „pokol”. Semmi értelme a szokványos keretek között tartani a beszélgetést, hiszen annyian szeretnék egymással megosztani a közös élményüket. Időnként egymás szavába vágnak, mint egy osztálytalálkozón. Sebaj, sőt. Ott folytatják, ahol anno abbahagyták. Kit zavar, hogy az önfeledt nevetésbe való fulladás során olykor elhomályosul a szeme? Letűnt szép világról nosztalgiázunk, mert azért nekünk még lehetett gyermekkorunk. Szinte hátborzongató, amint Gedó Pál fél évszázad múltán is fejből idézi ama ominózus, első vers sorait, és Erzsike tanító néni is szót kér az első osztályos kort felidézve.

A hét polgármesterjelölt közül KDNP–Fidesz-Magyar Polgári Szövetség–Gazdakör támogatásával 2006-ban polgármesternek megválasztott Szebellédi Zoltán kicsit késve fut be. Nem sokkal korábban írta alá Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkárral (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) a balesetveszélyes Gyulai út mellett az Arany János és a József Attila utcát is érintő kerékpárút megépítésére elnyert 74 millió 700 ezer forintos támogatási szerződést ünnepélyes keretek között a polgármesteri hivatalban. Azonnal a mikrofonhoz invitáljuk. Kissé zavarban van, viszont rögvest feltalálja magát. Meg is van annak a maga oka!

– Először is elnézést kérek a késedelemért, azonban örömteli hírről számolhatok be. Az államtitkár úrral folytatott tárgyalásaink után itt és most jelenthetem be, hogy nagyközségünkből reményeink szerint hamarosan város lesz! Nagy szeretettel köszöntöm a szép számban megjelent érdeklődőket.
Újkígyós első embere után az a megtiszteltetést megköszönő, a nagy tömeg láttán kimondottan meglepődött Karsai József emelkedik szólásra, aki február 11-én a parlamentben választópolgárai érdekeinek a képviseletét szem előtt tartva a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának a tagjai közül – nem kis politikai bátorságról, elszántságról és erkölcsiségről tanúbizonyságot téve – egyedül (!!!) szavazott nemmel az egészségbiztosítási törvényre. (A március 9-ei szociális népszavazás megsemmisítő eredményéből okulva Gyurcsány Ferenc szocialista miniszterelnök nemes egyszerűséggel elzavarta Horváth Ágnes SZDSZ-es egészségügyi minisztert, és most már valamennyi szocialista honanya és honatya ellenzi a magántőke bevonását; mégis: Karsai egy fecske módjára csinált nyarat.)

– Nálunk, Battonyán jól megvannak egymással a magyarok, a cigányok, a románok és a szerbek – kezdi mondandóját a szegények, elesettek, önhibájukon kívül munka nélkül maradtak, idősek, nagycsaládosok és terhes nők híres istápolója, aki a szokásos karácsonyi ajándékosztását és húsvéti sonkaosztását megfejelve még a vizitdíjat is kifizette helyettük az év elején. – Gyermekoromban magam is közöttük nőttem fel hatgyermekes családban, közelről ismertem meg a cigányok szegénységét is, akik Marosvásárhelyen Sütő András és a magyarok mellé álltak napra pontosan 18 évvel ezelőtt, 1990. március 19-én. Bárki bármit mond, elsődlegesen ma is az állam feladata a rászorulók megsegítése. Az országban egyedül Békés megyében működik nem megyeszékhelyen az Esélyek Háza, vagyis a mi csanádi kisvárosunkban.

Ha lehet, még oldottabb, örömtelibb a hangulat a kötetlenné váló fórumon az ízig-vérig szociáldemokrata politikus azon bejelentése után, hogy Battonyára is meghívja Gyuri barátját. A vége felé részletet olvasok fel egyik interjújából (Rostás-Farkas György még mindig hallja az újkígyósi szekér nyikorgását): „Az osztálytársaim tudták, hogy milyen szegények vagyunk; hoztak nekünk töpörtyűt, kenyeret, pénzt. Az Isten áldja meg őket érte!”

Az ünnepelt („Megtelt, ünneplőbe öltözött a szívem.”) virágcsokrokkal halmozza el egykori pedagógusait. S nem is kell nekünk étvágycsinálás – az elmúlt bő két óra sikerélményétől, boldogságérzetétől felvértezve egészséges önbizalommal szépen átlibbenünk a fogadásra.


Csütörtök

Épület falára elhelyezett míves tábla hirdeti a városi címre avanzsáló Újkígyóson, hogy a török kiűzése után a magyar nábob, gróf Wenkcheim József Antal (posztumusz díszpolgár, 1997) 100 „gányó”, azaz dohánykertész családot hívott a Csongrád melletti Csanytelekről 1814-ben az elvadult kígyósi pusztára letelepedni. (Jókai Mór az 1852-ben Pesten elhunyt gróf Wenckheim József Antalról formálta meg Egy magyar nábob című regényében báró Kárpáthy János alakját.) Azt már az éjszakára minket befogadott Pirkó Wesselényi utcai házának konyhájában olvasom a reggelit követően Králik Jánosné Füzesi Etelka (posztumusz díszpolgár, 2001) Újkígyós. Történeti áttekintés (1996) című kitűnő könyvében, hogy az újkígyósi kézilabdasport alapjait történetesen az egyik földim, a Csongrádon 1926-ban született Felföldi István vetette meg. Impozáns, nemzetközi szabványnak is megfelelő tornacsarnok őrzi a nevét a Petőfi Sándor utcai Széchenyi István Általános Iskolában. Kicsi a világ, s mi még kisebbek vagyunk.

Elsétálok az újságos standhoz, mert ifjú kollégám, a megyei hírlap fotóriportere, Imre György a Jankayban szerdán elmondta, hogy a csütörtöki számban jelenik meg a költő-íróval készült interjú. Nos, a címe is sokatmondó: Rostás-Farkast számon tartják Újkígyóson. Ez a nap megint a mienk és az övéké. Megyünk az ifjabbik Rostás születésnapi ünnepségére, ahol az első asszony, Kovács Margit jóvoltából birkapörköltet is ehetünk. Átugrunk Kályhoz Apácára, ébenfekete hajú nagylánya, Tünde sürgölődik körülöttünk. Csatlós Lajos bácsinál érthetően igen hosszasan elidőzünk Újkígyóson, s robogunk a fekete Volkswagennel Kétegyházára, Faragó „Ballához” és a lovaihoz.


Péntek

Délután fél egy körül Békéscsabán irány a Csaba TV Teleki utcai stúdiója. Sztahovics Zsuzsanna műsorvezetőt szépen lerohanjuk, szerencsére kiválóan képes úszni a mély vízben. Alig telik el néhány másodperc, és csaknem az egész stáb a beszélgetésre figyel. (Március 27-én és ismétlésként április 5-én ment le a 21 perces műsor.) „Azt mondják az osztálytársaim, hogy jó diák voltam. Tanultam. Akkor még divat volt tanulni, a leckét tudni, és jól felelni. Mert Újkígyóson csak az olvasás lehetősége adatott meg nekem. Megismernek még a régi öregek is. Nem nagy ügy elmenni Afrikába, Berlinbe meg Londonba! De hazajönni Újkígyósra, ahol születtem, ahol minden fát, bokrot, dűlőutat ismerek… Fantasztikus érzés volt itthon lenni, és nagyon jó újkígyósinak lenni! Másképpen nem tudom meghálálni ezt az emlékezetes szerda estét, csak ha versben megírom őket. Ilyen találkozások ötvenévenként fordulnak elő. Nem sok embernek vannak olyan barátai, testvérei, mint nekem! És ki kell mennem keresztanyámhoz a temetőbe elhelyezni a szeretet virágát. Elhozta az újkígyósi zugba az ennivalót. Akkor mindig volt az asztalon. Nekem vannak a legjobb keresztszüleim,a legjobb testvéreim és a legjobb barátaim.”

Könny csordul le az arcán – belül mi is sírunk.
Négy óra magasságában Gera Marika édesanyja is pityereg a régi szép időkre emlékezve faluszéli házukban, azután Laura (Faragó) is mindent a költő és kis csapata elé tesz, amije csak van.

– Látod, Lacikám, ezen az ágyon feküdtem! – mutatja a megpihenni készülő kalapos cigány vándor este újra Kálynál.

Mert aki el tud szakadni a gyökereitől, magányos marad.


Dányi László


Forrás: www.bekescsaba.hu

Békéscsaba Online témakörei:

Békéscsaba látnivalói, Békéscsaba, Békéscsaba város, Békéscsaba online, Békéscsaba polgármester, Békéscsaba önkormányzat, Békés megye, Békéscsaba városi hírek, Békéscsaba kultúra, Békéscsaba sport, Békéscsaba idegenforgalom, Békéscsaba turizmus, Békéscsaba hotel, Békéscsaba wellness, Békéscsaba étterem – gasztronómia, Békéscsaba szórakozás, Békéscsaba képeslap, Békéscsaba ételrendelés, Békéscsaba oktatás, Békéscsaba pályázat, Békéscsaba új autó, Békéscsaba használtautó, Békéscsaba ingatlan


Szólj hozzá Békéscsaba fórumán!

Békéscsaba – Képeslapküldő:

Békéscsaba Online:

Békéscsaba webcím és linkajánló:

A hír támogatója:

Weblap gyártás, Honlap készítés, Weblap menedzselés.
Pl.:Klíma DVD Hotel Autó Ingatlan Egészség Számítógép Kereső optimalizálás
Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: www.mconet.biz; www.mconet.hu