Békés megye a fejlődők sorába állhat
Horn Gyula: ,,Legalább akkora esélyünk van a választások megnyerésére, mint a Fidesznek”.
Hazánk volt szocialista miniszterelnöke, Horn Gyula vallja, uniós csatlakozásunk révén korlátlanul áll rendelkezésre pénz ahhoz, hogy megalapozott, szakmailag korrekten megírt projektekhez plusz forráshoz lehessen jutni. Hisz abban, hogy néhány év alatt a fejletlenebb megyékben is olyan előrelépés érhető el, hogy az a mindennapokban is érzékelhető legyen. Az 1994—98 közötti kormányzati ciklus miniszterelnöke saját pártjának legalább annyi esélyt ad a nyári európai parlamenti választáson, mint a jobboldalnak. Arról is beszélt lapunknak, hogy nem hívná haza az Irakban szolgáló magyarokat.
— Sokan bíznak, s legalább ugyananynyian kételkednek abban, hogy uniós csatlakozásunkkal, a schengeni határ áttolódásával ez a régió is fejlődhet. Mit gondol ön erről?
— Nagyon sajnálom azt, hogy a fejlettség, a beruházások szempontjából Békés megye még mindig valahol a sor végén van. Az itt élők érdeke is, hogy ez változzon. Ehhez mindenféleképpen jelentős támogatás lesz az, amit az Európai Unió nyújt. Ráadásul elkészült az a pályázati bemutató, amely sorra veszi az egyes megyéket a tekintetben, hogy milyen támogatásokat igényelnek. Ebben természetesen benne van Békés is. Egy sor település kihasználta az alkalmat és készített olyan jó szakmai színvonalon megírt pályázatot, hogy szinte teljesen biztos: ezeket el is fogadják. Ezt azért mondom, mert gyakorlatilag ma korlátlanul áll rendelkezésre pénz ahhoz, hogy megalapozott, korrekten megírt projektekhez plusz forráshoz lehessen jutni.
Még valamit hadd említsek! Meggyőződésem szerint az, hogy 2007-ben Románia is uniós tag lesz, már most hat a romániai helyzetre és a magyar—román kapcsolatokra. Jó néhány dolgot előre lehet hozni, és át lehet tekinteni, hogy milyen területeken lehet beruházni. Ha ezt össze tudjuk kapcsolni a határ menti megyék boldogulásával, már komoly előrelépésről beszélhetünk. Hiszek abban, hogy két—három év alatt lehet olyan eredményt produkálni a fejletlenebb megyékben, hogy az érzékelhető legyen. Tessék megnézni Szabolcsot, vagy Hajdút, ahol az M3-as meghosszabbított szakaszával lényegesen megnőtt a beruházási kedv. Békés megyére hasonló sors vár. Az biztos, hogy döntő az útkérdés.
— Ha már az útkérdésről beszélünk: hosszú ideje érzékeny pont a megye életében a 44-es út fejlesztésének kérdése. Az M5-ös ugyanakkor megépül Szegedig. Ennek lehet-e pozitív hatása ránk nézve?
— Ennek is van, s ami még különösen fontos, hogy az Európai Parlament megszavazta az észak—dél útvonalat. Ez 240 kilométeres autópálya építését teszi lehetővé. Ennek révén korábban betervezett útépítési költségek átcsoportosíthatók lesznek. Azzal tisztában kell lenni, hogy a külföldi beruházók számára a végzettség, a képesítés az igazán komoly elvárás. Egyre erőteljesebben jelentkezik az az igény, hogy akit felvesznek, annak több diplomája legyen. Ez azt jelenti, hogy életünk végéig tanulni kell. Különben pedig változatlanul jó a vélemény a magyarok felkészültségéről. Ez nem lehet akadálya a nagyobb beruházásoknak. Nincs probléma a „telefónia” területén sem, ami eddig riasztó volt, az a rossz úthálózat. Debrecenből jöttem Békéscsabára, hát, meg kell, hogy mondjam, elképesztő milyen utak vannak.
— Térjünk át a nyári európai parlamenti választásokra! Milyen eredményt vár?
— Azt tapasztalom, s a közvélemény-kutatások is ezt támasztják alá, hogy nő a részvételi kedv, valahol 42—43 százalék körül alakulna, ha most rendeznék a választást. Az embereket a mindennapok lehetőségei foglalkoztatják: mi lesz az EU-ban a jövedelmekkel, a nyugdíjakkal, hogyan alakulnak az árak. Szinte mindenhol ugyanezek a kérdések merülnek fel. Szerintem ezt a politikának figyelembe kell vennie. El kell magyarázni, hogy május 1-je után mi vár ránk. Azt tapasztalom, elfogadják az emberek azt, hogy óriási lehetőségek nyílnak meg, csak még azt nem látják, miképpen élhetnek ezekkel. A nagy beruházások lebonyolításához egy parlamenti ciklus nem lesz elég, ezért fontos, hogy ne szűk pártpolitikai érdekek alapján kezeljük az ügyeket, hanem úgy, hogy a nemzet, a haza, s a magyarság boldogulását tartjuk szem előtt. Hazánk büszke lehet arra, hogy elsőként honosította meg az európai politikai értékeket, olyanokat, mint a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok védelme. Nem vonják kétségbe sehol azt, hogy működik a demokrácia, ugyanakkor gondot jelentenek a szélsőséges megnyilvánulások. Erősödik az a vélemény, hogy nagy kilengések várhatók e tekintetben nálunk. Megítélésem szerint ezek a szélsőségek mindenhol léteznek, s nálunk sem nagyobbak, mint Európa más országaiban.
— Felmerültek olyan hangok is, hogy az EP-választás eredményeinek ismeretében időközi parlamenti választást kellene tartani...
— Ezt nem tartom elképzelhetőnek, tudniillik nem hatalmi kérdésről van szó. Semmiféle köze ahhoz, hogy a kormány legitim vagy nem. Az biztos, hogy az eredménynek lesz hatása a politikára. Úgy ítélem meg, legalább akkora esélyünk van a választások megnyerésére, mint a Fidesznek. Jártamban-keltemben sok embertől hallom azt, hogy támogatják az MSZP-t.
Békés Megyei Hírlap
— Sokan bíznak, s legalább ugyananynyian kételkednek abban, hogy uniós csatlakozásunkkal, a schengeni határ áttolódásával ez a régió is fejlődhet. Mit gondol ön erről?
— Nagyon sajnálom azt, hogy a fejlettség, a beruházások szempontjából Békés megye még mindig valahol a sor végén van. Az itt élők érdeke is, hogy ez változzon. Ehhez mindenféleképpen jelentős támogatás lesz az, amit az Európai Unió nyújt. Ráadásul elkészült az a pályázati bemutató, amely sorra veszi az egyes megyéket a tekintetben, hogy milyen támogatásokat igényelnek. Ebben természetesen benne van Békés is. Egy sor település kihasználta az alkalmat és készített olyan jó szakmai színvonalon megírt pályázatot, hogy szinte teljesen biztos: ezeket el is fogadják. Ezt azért mondom, mert gyakorlatilag ma korlátlanul áll rendelkezésre pénz ahhoz, hogy megalapozott, korrekten megírt projektekhez plusz forráshoz lehessen jutni.
Még valamit hadd említsek! Meggyőződésem szerint az, hogy 2007-ben Románia is uniós tag lesz, már most hat a romániai helyzetre és a magyar—román kapcsolatokra. Jó néhány dolgot előre lehet hozni, és át lehet tekinteni, hogy milyen területeken lehet beruházni. Ha ezt össze tudjuk kapcsolni a határ menti megyék boldogulásával, már komoly előrelépésről beszélhetünk. Hiszek abban, hogy két—három év alatt lehet olyan eredményt produkálni a fejletlenebb megyékben, hogy az érzékelhető legyen. Tessék megnézni Szabolcsot, vagy Hajdút, ahol az M3-as meghosszabbított szakaszával lényegesen megnőtt a beruházási kedv. Békés megyére hasonló sors vár. Az biztos, hogy döntő az útkérdés.
— Ha már az útkérdésről beszélünk: hosszú ideje érzékeny pont a megye életében a 44-es út fejlesztésének kérdése. Az M5-ös ugyanakkor megépül Szegedig. Ennek lehet-e pozitív hatása ránk nézve?
— Ennek is van, s ami még különösen fontos, hogy az Európai Parlament megszavazta az észak—dél útvonalat. Ez 240 kilométeres autópálya építését teszi lehetővé. Ennek révén korábban betervezett útépítési költségek átcsoportosíthatók lesznek. Azzal tisztában kell lenni, hogy a külföldi beruházók számára a végzettség, a képesítés az igazán komoly elvárás. Egyre erőteljesebben jelentkezik az az igény, hogy akit felvesznek, annak több diplomája legyen. Ez azt jelenti, hogy életünk végéig tanulni kell. Különben pedig változatlanul jó a vélemény a magyarok felkészültségéről. Ez nem lehet akadálya a nagyobb beruházásoknak. Nincs probléma a „telefónia” területén sem, ami eddig riasztó volt, az a rossz úthálózat. Debrecenből jöttem Békéscsabára, hát, meg kell, hogy mondjam, elképesztő milyen utak vannak.
— Térjünk át a nyári európai parlamenti választásokra! Milyen eredményt vár?
— Azt tapasztalom, s a közvélemény-kutatások is ezt támasztják alá, hogy nő a részvételi kedv, valahol 42—43 százalék körül alakulna, ha most rendeznék a választást. Az embereket a mindennapok lehetőségei foglalkoztatják: mi lesz az EU-ban a jövedelmekkel, a nyugdíjakkal, hogyan alakulnak az árak. Szinte mindenhol ugyanezek a kérdések merülnek fel. Szerintem ezt a politikának figyelembe kell vennie. El kell magyarázni, hogy május 1-je után mi vár ránk. Azt tapasztalom, elfogadják az emberek azt, hogy óriási lehetőségek nyílnak meg, csak még azt nem látják, miképpen élhetnek ezekkel. A nagy beruházások lebonyolításához egy parlamenti ciklus nem lesz elég, ezért fontos, hogy ne szűk pártpolitikai érdekek alapján kezeljük az ügyeket, hanem úgy, hogy a nemzet, a haza, s a magyarság boldogulását tartjuk szem előtt. Hazánk büszke lehet arra, hogy elsőként honosította meg az európai politikai értékeket, olyanokat, mint a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok védelme. Nem vonják kétségbe sehol azt, hogy működik a demokrácia, ugyanakkor gondot jelentenek a szélsőséges megnyilvánulások. Erősödik az a vélemény, hogy nagy kilengések várhatók e tekintetben nálunk. Megítélésem szerint ezek a szélsőségek mindenhol léteznek, s nálunk sem nagyobbak, mint Európa más országaiban.
— Felmerültek olyan hangok is, hogy az EP-választás eredményeinek ismeretében időközi parlamenti választást kellene tartani...
— Ezt nem tartom elképzelhetőnek, tudniillik nem hatalmi kérdésről van szó. Semmiféle köze ahhoz, hogy a kormány legitim vagy nem. Az biztos, hogy az eredménynek lesz hatása a politikára. Úgy ítélem meg, legalább akkora esélyünk van a választások megnyerésére, mint a Fidesznek. Jártamban-keltemben sok embertől hallom azt, hogy támogatják az MSZP-t.
Békés Megyei Hírlap