A legfontosabb tudnivalók röviden - Békéscsaba
"Békéscsaba - Személyi jövedelemadó Adótábla: az alsó 18 százalékos adókulcsú sáv határa 1 millió 550 ezer forintról 1 millió 700 ezer forintra emelkedik.
Az e feletti részre az adókulcs 36 százalék marad. Adójóváírás: az alap és a kiegészítő adójóváírás szabályai nem változnak és így - tekintettel a minimálbér 65 ezer 500 forintra történő emelkedésére - a legkisebb munkabér adómentessége megszűnik, a 63 ezer forint feletti rész után adót kell fizetni.
Megszűnő adókedvezmények: megszűnik a szellemi tevékenység, a felnőttképzés és a számítógép-beszerzés kedvezménye azzal, hogy a halasztott kedvezmény a 2006. évi feltételekkel érvényesíthető a továbbiakban is. A lakáshitel-törlesztés kedvezményére 2007. január 1-jétől már nem lehet jogosultságot szerezni, de a korábbi jogszerzés esetén a kedvezmény a régi feltételek mellett érvényesíthető marad.
Változó adómentességek: megszűnik az önálló orvosi praxisjog átruházásáért kapott ellenérték adómentessége az eredeti jogosultnál is. Megszűnik a bankszámlanyitásra kötelezettek részére adott munkáltatói költségtérítés adómentessége. Az adómentes bevételek köre kiegészül a gázártámogatással.
Adóköteles béren kívüli juttatások: az adómentes kereten felüli juttatások adóterhe 44 százalékról 54 százalékra emelkedik. Az adót a munkáltatónak a jövőben nem az adóév utolsó napjára vonatkozóan kell megállapítania, bevallania és megfizetnie, hanem már év közben, amikor az adómentes 400 ezer forintos kereten felül ad a munkavállalónak juttatást. Adóterhet nem viselő járandóság: 2007-től adóköteles jövedelemnek, adóterhet nem viselő járandóságnak minősül a nyugdíj, és ezzel a korábbi adómentessége megszűnik.
Munkáltatói befizetés az önkéntes pénztárba: a munkáltató által az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba a magánszemély javára befizetett havi hozzájárulás a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 50 százalékáig adómentes, szemben a korábbi szabállyal, amikor a teljes összegéig adómentes volt.
Szövetkezeti tagi kölcsön kamata: 2006. szeptember 1-jére visszamenőleges hatállyal adózás szempontjából is kamatnak minősül a szövetkezet tagja által a szövetkezetnek nyújtott tagi kölcsön kamata, ha a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot annak legfeljebb 5 százalékával haladja meg. Az efölötti rész egyéb jövedelem.
Egyéni vállalkozó elvárt jövedelme: a vállalkozói személyi jövedelemadót fizető egyéni vállalkozó adóalapja az eladásra beszerzett áruk beszerzési értékével csökkentett vállalkozói bevétel 2 százaléka, ha a tényleges jövedelem ennél kevesebb. Nem vonatkozik a rendelkezés a kezdő egyéni vállalkozóra a kezdés évében és az azt követő évben, és arra sem, akinek a bevétele nem érte el az előző évi 75 százalékát, illetve aki a tevékenységi körét érintően elemi kárt szenvedett az adóévben vagy az azt megelőző adóévben.
Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem adózása: a bérbeadó magánszemély évenként dönthet arról, hogy a bérbeadásból származó jövedelmére az elkülönült adózást (a bevétel 25 százaléka) vagy az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat alkalmazza, és az összevont adóalap részeként adózi, az adótábla alkalmazásával. Korábban döntése a választást követő négy adóévre szólt.
Egyszerűsített vállalkozói adó EVA-mérték: a jelenlegi szabályok alapján 2007. egészére a 25 százalékos mértékkel kell majd az adót megfizetni az adóalanynak.
Osztalékadót kiváltó adó: a 2007-től adóalannyá vált bevételi nyilvántartást vezető betéti társaságok és közkereseti társaságok által fizetendő osztalékadót kiváltó adó 20 százalékról 25 százalékra emelkedik.
Tevékenységüket szüneteltetők: nem szűnik meg az adóalanyisága annak, aki tevékenységét ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként, önálló bírósági végrehajtóként szünetelteti, annak ellenére, hogy így tevékenysége nem minősül folyamatosnak (nem számolt el bevételt). Ez a szabály vonatkozik a gyesen, gyeden lévőkre is.
Szakképzési hozzájárulás bevallása: továbbra sem kell az EVA-alanynak negyedévente adóbevallást benyújtania a szakképzési hozzájárulásról, az éves bevallásban kell szerepeltetni a kötelezettséget. Általános forgalmi adó A számla kötelező adattartalma: a törvénymódosítás következtében a kibocsátott számlában a teljesítés időpontját csak akkor kell külön feltüntetni, ha az eltér a számla kibocsátásának időpontjától. Ilyen esetben a teljesítés időpontja - az adófizetési kötelezettség és az adó levonási jogosultság keletkezése - a kibocsátás napjával, a számla keltével egyezik meg. Ugyancsak elhagyható a számláról a fizetés módjára és határidejére való utalás. Természetesen lehetőség az említett adatok feltüntetése, de nem követelhető meg a számla kibocsátójától.
Az APEH által meghatározott számla sorszáma: a nyomtatványgyártó csak az adóhatóság által megadott sorszámtartományon belül állíthat elő és hozhat forgalomba számla- és nyugtatömböket. Az év második felétől már csak az új típusú nyomtatványok forgalmazhatók. A 2007 első félévében vásárolt nyomtatványok 2007. december 31-éig használhatók fel. Az új előírások a számítógéppel készített számlára nem vonatkoznak. Ez esetben az adóalany dönti el, hogy milyen sorszámokat alkalmaz.
Románia, Bulgária EU-csatlakozása: a 2007. január 1-jétől teljesített értékesítésekre és beszerzésekre már nem a termékexport, illetve a termékimport szabályait, hanem a közösségen belüli értékesítés, illetve közösségen belüli beszerzés szabályai alkalmazhatók, ha a törvényi feltételek teljesülnek.
Társasági adó Elvárt adóalap: 2007-től, ha az általános szabályok szerint számított társasági adóalap nem éri el a korrigált bevétel 2 százalékát, akkor ez utóbbi minősül társasági adóalapnak. Nem vonatkozik ez a szabály az előtársaságra, a nonprofit-szervezetekre.
Elszámolható költség: a szövetkezet esetében a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül az úgynevezett közösségi alap cél szerinti felhasználása.
Nem számolható el költségként: nem minősül a vállalkozási tevékenységgel összefüggő költségnek, ha az anyavállalat tőkeemelést hajt végre a leányvállalatnál a saját tőke, jegyzett tőke arány helyreállítása érdekében, vagy ilyen módon teremti meg a veszteség fedezetét, és ezt követőn értékvesztést számol el a tulajdonosi részesedésére.
Elhatárolt veszteség: elhatárolható veszteségnek a negatív adóalap minősül, amely az elvárt adóalap alkalmazása esetén is tovább vihető a következő adóévekre.
Különadó (szolidaritási adó) Magánszemély különadója: a magánszemély 2007. január 01-től 4 százalék különadót köteles fizetni az összevonandó jövedelmének a nyugdíjjárulék-alap felső határát meghaladó része után (6 millió 748 ezer 850 forint felett). A különadóra előleget is kell fizetni, amelyet a munkáltató, kifizető von le, illetve ennek hiányában a magánszemélynek kell megfizetnie negyedévente, a negyedévet követő hó 12-éig. Egyéni vállalkozó különadója: az egyéni vállalkozó negyedévente a negyedévet követő hó 12-éig adóelőleget köteles fizetni a költséget meghaladó bevétel, illetve az átalányadó alapja után, 4 százalékos mértékkel számolva. Társas vállalkozás különadója: a társas vállalkozás a negyedévet követő hónap 20-áig, a negyedik negyedévre december 20-áig köteles adóelőleget fizetni, illetve a feltöltési kötelezettséget teljesíteni.
Járulék Őstermelők: 2007-től biztosítottá válnak a mezőgazdasági őstermelők
Járulék mérték: további 1 százalékponttal 7 százalékra nő az egyéni egészségbiztosítási járulék. Az egyéni nyugdíjjárulék-alap felső határa 2007-ben napi 18 ezer 490 forint, évi 6 millió 748 ezer 850 forint.
Minimum járulékalap: a minimum járulékalap 131 ezer forintra nő. Az ennél alacsonyabb tényleges jövedelmet 2007-től már nem kell külön bejelenteni az adóhatósághoz. Eltartott közeli hozzátartozók: 2007. április 1-jétől 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük a minimálbér (65 ezer 500 forint) alapulvételével azoknak is, akik eddig eltartott közeli hozzátartozóként külön járulékfizetés nélkül is jogosultak voltak egészségügyi szolgáltatásra.
Nyugdíjas foglalkoztatott, nyugdíjas vállalkozó: 2007. április 1-jétől a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottól 8,5 százalék nyugdíjjárulékot von le a foglalkoztató, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) egyéni és társas vállalkozó 8,5 százalék nyugdíjjárulékot köteles fizetni a járulékalapot képező jövedelme után. A nyugdíjas vállalkozó egészségügyi szolgáltatás járuléka január 1-jétől 16 százalék, április 1-jétől 9 százalék, amelyet a járulékalapot képező jövedelem után fizet. A társas vállalkozó 9 százalékos járulékát a társaság fizeti. Bejelentési kötelezettség: a foglalkoztató a biztosítottait, a biztosítási jogviszony keletkezését, megszűnését az adóhatósághoz jelenti be 2007. január 1-jétől a 07T1041. számú adatlapon, elektronikusan, illetve papír alapon.
Egészségügyi hozzájárulás EHO mérték változás: az egyes különadózó jövedelmeket terhelő EHO mértéke 2007-től 4 százalékról 14 százalékra emelkedik. A változás érinti a vállalkozásból kivont jövedelmet, az 1 millió forintot meghaladó ingatlan-bérbeadásból, az árfolyamnyereségből, a 25, illetve 35 százalékos adóterhet viselő osztalékból származó jövedelemmel rendelkezőket. - Tételes EHO: a tételes EHO 2007-től sem szűnik meg, mértéke változatlanul 1950 Ft/hó, illetve 65 Ft/nap.
Adózás rendje Munkáltatói adómegállapítás: a munkáltatói adómegállapítás nem szűnik meg. A törvényi feltételek és a munkavállaló döntése alapján a 2006. évi személyi jövedelemadó a munkáltatóval is elszámolható, de erre a munkáltató nem kötelezhető. Ha az elszámolást a munkáltató nem vállalja, a munkavállaló kérheti az adóhatósági adómegállapításban való közreműködését, amely nem tagadható meg. Az ezzel összefüggő nyilatkozatot 2007. február 15-éig kell benyújtani a munkáltatóhoz.
Adóhatósági hatáskör: 2007. január 1-jétől megszűnnek az illetékhivatalok, illetve a Szerencsejáték Felügyelet, az ezzel összefüggő feladatok az állami adóhatóság hatáskörébe tartoznak. A magán nyugdíjpénztári tagdíjat továbbiakban nem a magán-nyugdíjpénztárakhoz, hanem az adóhatóság által megnyitott számlákra kell befizetni. Tagdíjbevallás a járulékbevallással egyidejűleg, annak részeként teljesítendő az állami adóhatósághoz. Adóhatósági szervezet: az elsőfokú megyei szervek helyett regionális szinten működik az elsőfokú adóhatóság.
Adószám felfüggesztése, törlése: a törvénymódosítást követően az adószám törléséről szóló határozatot is hirdetmény útján kell közölni az adózóval. Korábban ez csak a felfüggesztésre vonatkozott.
Mulasztási bírság új esete: ha az adózó az árusítás helyén nem tudja átadni legalább másolatban az áru eredetét igazoló bizonylatot, vagy felhívásra az eredeti bizonylatot 3 munkanapon belül nem mutatja be, 200 ezer forint bírsággal sújtható.
Készpénz kezelés: 2007. február 15-étől az adóhatóság fokozottan ellenőrzi, hogy az adózó betartja-e a számviteli törvény rendelkezései alapján elkészített készpénzkezelési szabályzatában szereplő, a készpénz kezelésére vonatkozó kötelezettségeket. Amennyiben nem, úgy 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal is sújtható. "
(Forrás: www.bmhirlap.hu)
Szóljon hozzá fórumunkon: A legfontosabb tudnivalók röviden - Békéscsaba
Békéscsaba linkajánló: bekescsabalink.mconet.biz
A hír támogatója:
Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: magyarorszag.mconet.biz
Megszűnő adókedvezmények: megszűnik a szellemi tevékenység, a felnőttképzés és a számítógép-beszerzés kedvezménye azzal, hogy a halasztott kedvezmény a 2006. évi feltételekkel érvényesíthető a továbbiakban is. A lakáshitel-törlesztés kedvezményére 2007. január 1-jétől már nem lehet jogosultságot szerezni, de a korábbi jogszerzés esetén a kedvezmény a régi feltételek mellett érvényesíthető marad.
Változó adómentességek: megszűnik az önálló orvosi praxisjog átruházásáért kapott ellenérték adómentessége az eredeti jogosultnál is. Megszűnik a bankszámlanyitásra kötelezettek részére adott munkáltatói költségtérítés adómentessége. Az adómentes bevételek köre kiegészül a gázártámogatással.
Adóköteles béren kívüli juttatások: az adómentes kereten felüli juttatások adóterhe 44 százalékról 54 százalékra emelkedik. Az adót a munkáltatónak a jövőben nem az adóév utolsó napjára vonatkozóan kell megállapítania, bevallania és megfizetnie, hanem már év közben, amikor az adómentes 400 ezer forintos kereten felül ad a munkavállalónak juttatást. Adóterhet nem viselő járandóság: 2007-től adóköteles jövedelemnek, adóterhet nem viselő járandóságnak minősül a nyugdíj, és ezzel a korábbi adómentessége megszűnik.
Munkáltatói befizetés az önkéntes pénztárba: a munkáltató által az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba a magánszemély javára befizetett havi hozzájárulás a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 50 százalékáig adómentes, szemben a korábbi szabállyal, amikor a teljes összegéig adómentes volt.
Szövetkezeti tagi kölcsön kamata: 2006. szeptember 1-jére visszamenőleges hatállyal adózás szempontjából is kamatnak minősül a szövetkezet tagja által a szövetkezetnek nyújtott tagi kölcsön kamata, ha a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot annak legfeljebb 5 százalékával haladja meg. Az efölötti rész egyéb jövedelem.
Egyéni vállalkozó elvárt jövedelme: a vállalkozói személyi jövedelemadót fizető egyéni vállalkozó adóalapja az eladásra beszerzett áruk beszerzési értékével csökkentett vállalkozói bevétel 2 százaléka, ha a tényleges jövedelem ennél kevesebb. Nem vonatkozik a rendelkezés a kezdő egyéni vállalkozóra a kezdés évében és az azt követő évben, és arra sem, akinek a bevétele nem érte el az előző évi 75 százalékát, illetve aki a tevékenységi körét érintően elemi kárt szenvedett az adóévben vagy az azt megelőző adóévben.
Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem adózása: a bérbeadó magánszemély évenként dönthet arról, hogy a bérbeadásból származó jövedelmére az elkülönült adózást (a bevétel 25 százaléka) vagy az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat alkalmazza, és az összevont adóalap részeként adózi, az adótábla alkalmazásával. Korábban döntése a választást követő négy adóévre szólt.
Egyszerűsített vállalkozói adó EVA-mérték: a jelenlegi szabályok alapján 2007. egészére a 25 százalékos mértékkel kell majd az adót megfizetni az adóalanynak.
Osztalékadót kiváltó adó: a 2007-től adóalannyá vált bevételi nyilvántartást vezető betéti társaságok és közkereseti társaságok által fizetendő osztalékadót kiváltó adó 20 százalékról 25 százalékra emelkedik.
Tevékenységüket szüneteltetők: nem szűnik meg az adóalanyisága annak, aki tevékenységét ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként, önálló bírósági végrehajtóként szünetelteti, annak ellenére, hogy így tevékenysége nem minősül folyamatosnak (nem számolt el bevételt). Ez a szabály vonatkozik a gyesen, gyeden lévőkre is.
Szakképzési hozzájárulás bevallása: továbbra sem kell az EVA-alanynak negyedévente adóbevallást benyújtania a szakképzési hozzájárulásról, az éves bevallásban kell szerepeltetni a kötelezettséget. Általános forgalmi adó A számla kötelező adattartalma: a törvénymódosítás következtében a kibocsátott számlában a teljesítés időpontját csak akkor kell külön feltüntetni, ha az eltér a számla kibocsátásának időpontjától. Ilyen esetben a teljesítés időpontja - az adófizetési kötelezettség és az adó levonási jogosultság keletkezése - a kibocsátás napjával, a számla keltével egyezik meg. Ugyancsak elhagyható a számláról a fizetés módjára és határidejére való utalás. Természetesen lehetőség az említett adatok feltüntetése, de nem követelhető meg a számla kibocsátójától.
Az APEH által meghatározott számla sorszáma: a nyomtatványgyártó csak az adóhatóság által megadott sorszámtartományon belül állíthat elő és hozhat forgalomba számla- és nyugtatömböket. Az év második felétől már csak az új típusú nyomtatványok forgalmazhatók. A 2007 első félévében vásárolt nyomtatványok 2007. december 31-éig használhatók fel. Az új előírások a számítógéppel készített számlára nem vonatkoznak. Ez esetben az adóalany dönti el, hogy milyen sorszámokat alkalmaz.
Románia, Bulgária EU-csatlakozása: a 2007. január 1-jétől teljesített értékesítésekre és beszerzésekre már nem a termékexport, illetve a termékimport szabályait, hanem a közösségen belüli értékesítés, illetve közösségen belüli beszerzés szabályai alkalmazhatók, ha a törvényi feltételek teljesülnek.
Társasági adó Elvárt adóalap: 2007-től, ha az általános szabályok szerint számított társasági adóalap nem éri el a korrigált bevétel 2 százalékát, akkor ez utóbbi minősül társasági adóalapnak. Nem vonatkozik ez a szabály az előtársaságra, a nonprofit-szervezetekre.
Elszámolható költség: a szövetkezet esetében a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül az úgynevezett közösségi alap cél szerinti felhasználása.
Nem számolható el költségként: nem minősül a vállalkozási tevékenységgel összefüggő költségnek, ha az anyavállalat tőkeemelést hajt végre a leányvállalatnál a saját tőke, jegyzett tőke arány helyreállítása érdekében, vagy ilyen módon teremti meg a veszteség fedezetét, és ezt követőn értékvesztést számol el a tulajdonosi részesedésére.
Elhatárolt veszteség: elhatárolható veszteségnek a negatív adóalap minősül, amely az elvárt adóalap alkalmazása esetén is tovább vihető a következő adóévekre.
Különadó (szolidaritási adó) Magánszemély különadója: a magánszemély 2007. január 01-től 4 százalék különadót köteles fizetni az összevonandó jövedelmének a nyugdíjjárulék-alap felső határát meghaladó része után (6 millió 748 ezer 850 forint felett). A különadóra előleget is kell fizetni, amelyet a munkáltató, kifizető von le, illetve ennek hiányában a magánszemélynek kell megfizetnie negyedévente, a negyedévet követő hó 12-éig. Egyéni vállalkozó különadója: az egyéni vállalkozó negyedévente a negyedévet követő hó 12-éig adóelőleget köteles fizetni a költséget meghaladó bevétel, illetve az átalányadó alapja után, 4 százalékos mértékkel számolva. Társas vállalkozás különadója: a társas vállalkozás a negyedévet követő hónap 20-áig, a negyedik negyedévre december 20-áig köteles adóelőleget fizetni, illetve a feltöltési kötelezettséget teljesíteni.
Járulék Őstermelők: 2007-től biztosítottá válnak a mezőgazdasági őstermelők
Járulék mérték: további 1 százalékponttal 7 százalékra nő az egyéni egészségbiztosítási járulék. Az egyéni nyugdíjjárulék-alap felső határa 2007-ben napi 18 ezer 490 forint, évi 6 millió 748 ezer 850 forint.
Minimum járulékalap: a minimum járulékalap 131 ezer forintra nő. Az ennél alacsonyabb tényleges jövedelmet 2007-től már nem kell külön bejelenteni az adóhatósághoz. Eltartott közeli hozzátartozók: 2007. április 1-jétől 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük a minimálbér (65 ezer 500 forint) alapulvételével azoknak is, akik eddig eltartott közeli hozzátartozóként külön járulékfizetés nélkül is jogosultak voltak egészségügyi szolgáltatásra.
Nyugdíjas foglalkoztatott, nyugdíjas vállalkozó: 2007. április 1-jétől a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottól 8,5 százalék nyugdíjjárulékot von le a foglalkoztató, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) egyéni és társas vállalkozó 8,5 százalék nyugdíjjárulékot köteles fizetni a járulékalapot képező jövedelme után. A nyugdíjas vállalkozó egészségügyi szolgáltatás járuléka január 1-jétől 16 százalék, április 1-jétől 9 százalék, amelyet a járulékalapot képező jövedelem után fizet. A társas vállalkozó 9 százalékos járulékát a társaság fizeti. Bejelentési kötelezettség: a foglalkoztató a biztosítottait, a biztosítási jogviszony keletkezését, megszűnését az adóhatósághoz jelenti be 2007. január 1-jétől a 07T1041. számú adatlapon, elektronikusan, illetve papír alapon.
Egészségügyi hozzájárulás EHO mérték változás: az egyes különadózó jövedelmeket terhelő EHO mértéke 2007-től 4 százalékról 14 százalékra emelkedik. A változás érinti a vállalkozásból kivont jövedelmet, az 1 millió forintot meghaladó ingatlan-bérbeadásból, az árfolyamnyereségből, a 25, illetve 35 százalékos adóterhet viselő osztalékból származó jövedelemmel rendelkezőket. - Tételes EHO: a tételes EHO 2007-től sem szűnik meg, mértéke változatlanul 1950 Ft/hó, illetve 65 Ft/nap.
Adózás rendje Munkáltatói adómegállapítás: a munkáltatói adómegállapítás nem szűnik meg. A törvényi feltételek és a munkavállaló döntése alapján a 2006. évi személyi jövedelemadó a munkáltatóval is elszámolható, de erre a munkáltató nem kötelezhető. Ha az elszámolást a munkáltató nem vállalja, a munkavállaló kérheti az adóhatósági adómegállapításban való közreműködését, amely nem tagadható meg. Az ezzel összefüggő nyilatkozatot 2007. február 15-éig kell benyújtani a munkáltatóhoz.
Adóhatósági hatáskör: 2007. január 1-jétől megszűnnek az illetékhivatalok, illetve a Szerencsejáték Felügyelet, az ezzel összefüggő feladatok az állami adóhatóság hatáskörébe tartoznak. A magán nyugdíjpénztári tagdíjat továbbiakban nem a magán-nyugdíjpénztárakhoz, hanem az adóhatóság által megnyitott számlákra kell befizetni. Tagdíjbevallás a járulékbevallással egyidejűleg, annak részeként teljesítendő az állami adóhatósághoz. Adóhatósági szervezet: az elsőfokú megyei szervek helyett regionális szinten működik az elsőfokú adóhatóság.
Adószám felfüggesztése, törlése: a törvénymódosítást követően az adószám törléséről szóló határozatot is hirdetmény útján kell közölni az adózóval. Korábban ez csak a felfüggesztésre vonatkozott.
Mulasztási bírság új esete: ha az adózó az árusítás helyén nem tudja átadni legalább másolatban az áru eredetét igazoló bizonylatot, vagy felhívásra az eredeti bizonylatot 3 munkanapon belül nem mutatja be, 200 ezer forint bírsággal sújtható.
Készpénz kezelés: 2007. február 15-étől az adóhatóság fokozottan ellenőrzi, hogy az adózó betartja-e a számviteli törvény rendelkezései alapján elkészített készpénzkezelési szabályzatában szereplő, a készpénz kezelésére vonatkozó kötelezettségeket. Amennyiben nem, úgy 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal is sújtható. "
(Forrás: www.bmhirlap.hu)
Szóljon hozzá fórumunkon: A legfontosabb tudnivalók röviden - Békéscsaba
Békéscsaba linkajánló: bekescsabalink.mconet.biz
A hír támogatója:
Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: magyarorszag.mconet.biz