Magas szinten szórakoztatni, klasszikus darabokkal. Erre vállalkozik a Békés Megyei Jókai Színház az új évadban. Természetesen nem adják fel a kísérletező, újat kereső színházi törekvéléseiket, de erre a vadonatúj Ibsen stúdiószínpad nyújthat kiváló teret. Klasszikusokkal, továbbra is remek rendezőkkel, országos hírű vendégművészekkel, és egy szellemiekben szakmailag felfrissült társulattal várják a 2010-2011 szezonban a nézőket.

Olyan műveket láthatnak a Jókai színház soron következő évadában a színpadon, amelyek már bizonyítottak, amelyeknek - legyenek régebbi vagy modern klasszikusok - a közönség már ezrével mérte a tapsot, és amelyek műfajuktól függetlenül egyszerűen örök értéket képviselnek.

 

Plautus: A hetvenkedő

A közönség most bizonyára hozzáteszi, hogy: katona, és valóban. Az eredeti mű cím ez. Azonban Titus Maccius Plautus már életében és főleg halála után oly népszerű volt, hogy kortársai előszeretettel adták ki műveiket az ő neve alatt, a színházi sikerre számítva. Az eredeti művek jellegzetessége volt, hogy „görög" színműnek tüntették fel a római kor csiklandós társadalomkritikáját. Ez a funkció máig elevenen megmaradt minden átiratban, hiszen mi lenne helyesebb, mint kinevetni a hetvenkedőt, aki puszta hiúságból nem átall őszinte szerelmesek útjába állni, és akit szolgája úgy tesz bolonddá, ahogyan igazán megérdemli. A római korból ránk maradt komédia számtalan feldolgozást ért meg története során, a békéscsabai bemutató is a nevetés és az elgondolkodtató pillanatok elegyét ígéri a nézőknek Réczei Tamás, a burleszk elemeivel bőkezűen bánó rendezésében.  Az előadás vendégművészeiként Nemcsák Károlyt és Márton Andrást láthatja a Békés megyei közönség.

 

Friedrich Schiller: Stuart Mária

1587-ben I. Erzsébet tizenkilenc évi fogság után kivégeztette unokatestvérét, Stuart Mária skót királynőt. Ma felháborítónak érezzük ezt, sőt az akkori angol katolikus nemesek is felindultan tiltakoztak ellene, de az adott politikai viszonyokból következően I. Erzsébetnek aligha maradt más választása. Friedrich Schiller - ahogy a korabeli kritikák fogalmaztak: a német Shakespeare - drámáját több mint négyszáz évvel később írta, azonban még 1800-ban sem volt veszélytelen egy lázadás gondolatával átszőtt dráma bemutatása. Ráadásul, a karakterek jelleméből adódóan a nézők szimpátiáját egyértelműen a pártütők és Mária nyerték el, mivel erkölcsi értelemben az uralkodó hatalom felett állnak. Az akkoriban öt(!) felvonásban játszott „királynő" drámát természetesen valamelyest rövidítve mutatja be a Jókai színház, a darab rendezésére a német drámairodalom egyik specialistája, Szalma Dorotty vállalkozik, a főszerepekben Dobó Katával és Kara Tündével.

 

Csukás István: Süsü, a sárkány

Bizony kedves nézőink, megszületett, és óvodás-kisiskolás korba lépett egy generáció, akik számára a Süsü, a sárkány, ha nem is ismeretlen, de nem olyan mindennapi élmény a televízióban, mint sokunk gyermekkorában volt. Csukás István Kossuth-díjas író teremtményét, a szívében szelíd behemót egyfejűt, hatalmas élmény lesz a színpadon látni, hiszen kilép a televízióból és humoros, ártatlan, sete-suta kalandjain ugyanolyan jól fognak szórakozni gyermekeink, mint mi. A már felnőtt gyerekek.

 

Henrik Ibsen: Nóra

Ibsen új korszakot nyitott meg a világirodalomban. Az ő nevéhez fűződik a polgári dráma és a realisztikus színjátszás XIX. századvégi szintézisének megteremtése a „bulvár" és a „naturalista" színház eredményei alapján. Műveiben kíméletlenül elemzi a polgári életformát, annak értékeivel, ugyanakkor konformizmusával, gyávaságaival együtt. A Nóra Ibsen egyik legismertebb műve, amely egy látszatra idilli házasságba kalauzol minket. Nóra és a férje, az ügyvéd Helmer békében éldegélnek, ám Nóra múltjában egy hamisított váltó is megbúvik, habár azt ő tehetetlenségében és családja érdekében hamisította. A pénzt kölcsönző Krogstas ügyvéd megpróbálja megzsarolni a nőt, amit Nóra el sem tud igazán hinni. Azután, amikor férjével őszintén és komolyan megpróbálja tisztázni az ügyet, Helmerről kiderül, hogy hírneve és vagyona sokkal fontosabb neki mintsem, hogy feleségét megpróbálná megérteni. Nóra így válik az emberi (különösen a női) önállóságért folytatott küzdelem szimbólumává, hiszen habár minden arra mutat, hogy folytatható lenne ez az élet - a váltó is visszakerül hozzá - ő mégis úgy dönt, elhagyja családját, kilép a „babaházból" mert nem tud tovább élni egy őszintétlen kapcsolatban, ahol őt is gyerekként kezelik. Az Ibsen stúdiószínpad avató előadását Merő Béla rendezi.

 

Az Ibsen stúdiószínpad avató előadását Merő Béla rendezi és az egyik főszereplő Bartus Gyula színművész lesz

 

 

Kálmán Imre: Csárdáskirálynő

Van olyan operett rajongó, aki ne ismerné e művet? Bizonyára kevés, hiszen a hungaricumként ismert operettet tőlünk keletre Sylvia, tőlünk nyugatra pedig Gypsy Princess címen is játszották, természetesen feldolgozásként. Azt azonban mondani is felesleges, hogy az eredeti szövegkönyv... bizony német nyelvű. Es Lebe die Liebe (Éljen a szerelem) címmel Bécsben mutatták be, azonban alig egy évvel később, 1916-ban már magyarul énekelhette a pesti közönség A jányok, a jányokat; a Te rongyos életet, a Hajmási Péter, Hajmási Pált, valamint, hogy Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád... Az elmúlt közel száz évben azután a magyar színészet színe-java brillírozott ebben a csavaros cselekményű darabban, Honthy Hannától egészen Latinovits Zoltánig. A Jókai színház társulatának tehát nagy elődök nyomába kell lépnie, és megmutatnia, hogy a könnyed műfaj nem feltétlen könnyű, de szép élőzenés előadássá formálható. Reméljük bérletes nézőink közül azok is örömmel találkoznak majd ezzel a műfajjal, akiknek egyébként eszük ágában sem lenne drága pénzért jegyet venni egy operett vendégjátékra. Seregi Zoltán rendező felkérésére Fodor Zsóka igent mondott, így a művésznő hosszú televíziós  karriert követően újra szerepel a békéscsabai színpadon.

 

Dale Wassermann - Joe Darion - Mitch Leigh: La Mancha lovagja

Alonso Quijana. No, ő vajon ki lehet? Ismerik ám őt, csak éppen nem ezen a néven. A fent nevezett derék spanyol földbirtokos szemeiben néha furcsa tűz lobog, és ekkor már így hívják: a rettenthetetlen lovag, Don Quijote de La Mancha! Miguel de Cervantes (hol máshol, mint börtönben) nemcsak megírta nekünk Az elmés nemes Don Quijote de La Mancha történetét, de balszerencséjére szereplőként még belekeveredik a musical változatba is. Így, habár életében nem sok kézzel fogható előnyét élvezte művének, de legalább holtában sem lehet nyugta. Dale Wassermann 1959-ben olyan televíziós filmet forgatott Én Don Quijote címmel, ami megragadta Joe Darion dalszövegíró és Mitch Leigh zeneszerző (valamint rajtuk kívül még húszmillió tévénéző) figyelmét. A Man of La Mancha című musicalt 1965-ben mutatták be a Broadway-n, majd eljátszották még kettőezer-háromszázhuszonnyolc alkalommal. Ez idő alatt öt Tony-díjat söpört be az előadás, benne a Legjobb musical díját is. Maga a mű játék a játékban szerkezetű, Cervantes meséli el nekünk és cellatársainak a búsképű lovag történetét, miközben a spanyol inkvizíció kihallgatására várnak. A mese felszabadító ereje természetesen majd megteszi hatását, és az elérhetetlen álmok végül mégiscsak megnyitják a börtönajtót hőseink előtt...

 

Ahlfors Bengt: Színházkomédia

Komédia - Stúdiószínházi előadás
Egy vidéki színház fiatal, kortárs szerző új darabjának bemutatójára készül. Most azonban nem a Jókai színházról van szó, Bengt Ahlfors játéka egy időtlen színházi világ mindennapjai közé kalauzolja a nézőket. A társulat művészeti vezetője - mint minden színházi vezető - kompromisszumok és ravasz szervezőmunka árán tudja megvalósítani művészi elképzeléseit. Eleget kell tennie a szponzorok, a közönség, az író, a társulat igényeinek. A társulaténak, amely a szokásos karrier- és magánéleti konfliktusok vihara között működik. A darab rendkívül mulatságos és keserédes világot rajzol elénk, amely kicsiben és esszenciálisan minden emberi közösségére jellemző. Szellemes és vitriolos vígjáték ez. A végig követett próbafolyamat során gondokkal, sikerekkel és kudarcokkal találkozunk, amelyek a nézőkről is szólnak, miközben nekik adnak vigasztalást és őket mulattatják. A darabot Tege Antal viszi színre.

 

Fazekas Mihály: Lúdas Matyi

A kapzsi és zsarnok Döbrögit bizony már kétszáz éve tanítgatja móresre a libapásztor fiú, mindenki legnagyobb örömére. Koroktól függetlenül - habár Fazekas a középkorba helyezte vígeposzát - minden időszakban, minden rendszerben jólesően mondhatott ítéletet az aktuális uralkodó osztályról a főhős és vele együtt a nép. Matyi talpraesettsége és nyitottsága az új ismeretekre ma is példaértékű lehet minden korosztály számára, hiszen építőmesterként, orvosként vagy akár csak szélhámosként is fontos tanulság: tanulni érdemes, ha másért nem, legalább azért, hogy stílusosan elverhessük ellenfeleinket.

 

A nagysikerű Sóska, sültkrumpli című stúdiódarab is műsoron marad a következő évadban

 

 

 

Műsoron marad:
Pataki Éva: Edith és Marlene
Werner Schwab: Elnöknők
Egressy Zoltán: Sóska, sültkrumpli

 

Forrás: Békés Megyei Jókai Színház Programiroda

-szkv-