Közgyűlési döntések
Menthetetlenül vége a nyárnak – az ősz első közgyűlése Békéscsabán.Elhúzódó zárt ülés, személyeskedő napirend előtti felszólalások és gyakori parázs vita jellemezte az „őszi szezon” első közgyűlését Békéscsabán. A képviselő-testület a délelőtti zárt ülésen városi kitüntetések odaítéléséről döntött, majd a napirend előtti felszólalásokkal folytatták a városatyák.
Takács Péter képviselő bejelentette, hogy miután júliusban több párttársával együtt kiléptek az MDF városi és megyei szervezetéből, a ciklus hátralevő részében a még bejegyzés alatt álló Új Demokrata Fórum Egyesület színeiben folytatja munkáját. Szintén napirend előtt olvasta fel Hrabovszki György frakcióvezető az MSZP nyílt levelét, amelyet Vantara Gyula polgármesternek címeztek. A levél a már oly sokat emlegetett kölcsön-szerződés ügyét firtatta – a városi MSZP frakció álláspontja szerint a polgármester nem adott kimerítő válaszokat azokra a kérdésekre, amelyek volt jegyző, Dr. Benedek Mária és a város első embere közötti magán-kölcsön kapcsán felmerültek. Vantara Gyula ezután felkérte az ellenzék képviselőit, hogy elferdített információkkal és ahogy fogalmazott – mondvacsinált ügyekkel ne hátráltassák a közgyűlés munkáját.
Az első napirendek között a grémium elfogadta a Békéscsabai Rendőrkapitányság éves beszámolóját – a képviselők köszönetet mondtak és méltatták a városi rendőrség munkáját, ahogy azt az ideit megelőző években is rendszerint tették.
Veszélyben a kórházak – várhatóan fél milliárddal kevesebb pénzből gazdálkodhat a Réthy Pál Kórház
Az ügy súlyosságára és a várható kihatásokra való tekintettel muszáj a közvélemény figyelmét az egészségügyi ellátórendszer súlyos hiányosságaira irányítanunk, hiszen a bizonytalan és lassan teljesen kilátástalan helyzet komolyan veszélyezteti a zavartalan és hozzáférhető egészségügyi ellátást országszerte és Békéscsabán is – kezdte meg a városi közgyűléssel egy időben tartott sajtótájékoztatót Dr. Ferenczi Attila önkormányzati képviselő. Dr. Becsei László, a Békéscsabai Réthy Pál Kórház főigazgató főorvosa elmondta – köszönhetően annak, hogy a kormány idén közel 67 milliárd forinttal kevesebbet fizetett ki a kórházaknak az Egészségbiztosítási Alapból, könnyen előfordulhat, hogy a békéscsabai kórház is rövid időn belül fizetésképtelenné válik. Előzetes számítások alapján az intézmény gazdálkodásában a harmadik negyed évben mintegy 60 millió forinttal nő majd a hiány havonta, amely az év utolsó negyedében a 70 milliós nagyságrendet is meghaladhatja. A kórház vezetője kiemelte, hogy ez a hiány országos szinten több mint 100 milliárdos tétel, nem véletlen tehát az egészségügyi szolgáltatók érdekvédelmi szervezeteinek együttes és határozott fellépése.
Tekintve, hogy maga az ágazati irányítás sem rendelkezik érdemleges és használható intézkedési tervvel a kilátástalan helyzet megoldására, a kórházak az eddigieknél sokkal komolyabb likviditási problémák előtt állnak – fogalmazott Dr. Ferenczi Attila. Hozzátette, hogy határozati javaslattal fordulnak a városi közgyűléshez, melyben szolidaritásukról biztosítják a kórházakat, s amelyben elutasítják a kormányzat átláthatatlan egészségügyi finanszírozási rendszerét.
Városi kitüntetések, elismerések, díjak
Számos olyan polgára van Békéscsabának, aki munkáját hosszú idő óta magas színvonalon végzi. A környezetük tudja ezt, ügyfeleik, klienseik, betegeik, tanítványaik, híveik is hírüket iszik, és vannak olyan ritka pillanatok, amikor a város mond köszönetet nekik. Legutóbbi ülésén, a kitüntetések, díjak, elismerések odaítélésével, ezeket a ritka pillanatokat készítette elő a képviselő-testület.
A közgyűlés Kiváló Szociális Munkáért kitüntetést adományoz Győri Antalnénak, a Pásztor utcai bölcsőde vezetőjének. A testület idén hozta létre a Békéscsaba Ifjúságáért kitüntetést, amelyet első alkalommal Zsótér Máriának és Fodor Józsefnek ítélt oda. Zsótér Mária az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör munkatársa, a Patent Diákiroda kezdeményezője és szakmai irányítója, a Békéscsabai Diákönkormányzat segítője. Fodor József a Békéscsaba középiskolásait tizennyolcadik éve aktivizáló, országos hírűvé vált Garabonciás Napok ötletgazdája, rendezője, és a csabai kulturális élet fiatalok körében is népszerű szereplője.
A Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Elismerése kitüntetést 2009-ben Bielek Gábor, dr. Szeberényi Zsolt és a Dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet III. Számú Belgyógyászati Osztálya kapja. Bielek Gábor 1990-ben került a jaminai Jézus Szíve Plébániára, szolgálati ideje alatt épült fel a Jézus Szíve templom, és az ő vezetésével készült el az új plébániaépület, amely közösségi térként is szolgál. Dr. Szeberényi Zsolt a diploma megszerzése óta dolgozik a kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályán, jelenleg osztályvezető-helyettesként. Kiváló munkáját 2005-ben Szontágh Emlékéremmel, 2006-ban Békés Megye Kiváló Orvosa kitüntetéssel ismerték el. A „hármas belt” 1982-ben hozták létre, az osztály jó hírnevét dr. Szentkereszty András főorvos alapozta meg. Jelenleg dr. Varga Márta főorvos vezetésével látják el a betegeket korszerű, barátságos környezetben, jó empátiával, emellett előadásokat tartanak és szakfolyóiratokban publikálnak.
A közgyűlés Békéscsabai Hűségdíjjal mond köszönetet hosszú ideje városunkban végzett, magas szintű munkájukért a következőknek: az oktatás területén – dr. Zsilinszky Tibor, az Andrássy gimnázium pedagógusa. Az egészségügyben: dr. Árusné dr. Juhász Györgyi, gyermek háziorvos; Bánhidi Attiláné, asszisztens; dr. Bereczki Zsolt, háziorvos; Békészki Éva, körzeti nővér; dr. Csenki Gábor, háziorvos; Dobos Ferencné, fogászati asszisztens; dr. Fekete István, gyermek háziorvos; Juhász Erzsébet, fogászati asszisztens; Juhász Istvánné, asszisztens; dr. Klára Géza, háziorvos; dr. Kocsis Pál, fogszakorvos; dr. Kovács Lajos, háziorvos; Kovács Imréné, asszisztens; Lészkó Attiláné, körzeti nővér; dr. Mosonyi Zsófia, fogszakorvos; Pauló Jánosné, orvos-írnok; Pauló Mária, körzeti nővér; dr. Perei Erzsébet, gyermek háziorvos; dr. Rück András, fogszakorvos; Sipiczki Zoltánné, körzeti nővér; dr. Szamosi László, háziorvos; Szabó Zoltánné, fogászati asszisztens; Szendrei Sándorné, fogászati asszisztens; Szécsi Edit, asszisztens; Szél Sándorné, körzeti nővér; Vidovenyecz Pálné, orvos-írnok; dr. Zsengellér Lajos, háziorvos.
Hanó nem hagyja elherdálni a földet
Az Igazságügyi Hivatal kárrendezési főosztálya egy évtizeddel a kárpótlást lezáró törvény után, múlt évben kárpótlási földárverést akart rendezni, és idén ugyanezzel állt elő.
Vannak olyan állami földek, amelyeket annak idején kárpótlásra jelöltek ki, így tartalékba kerültek. Az említett hivatal ezeket árverezné el, mégpedig úgy, hogy csak kárpótlási jegyért lehetne megvásárolni. Hanó Miklós alpolgármester a kezdetektől fellépett az effajta árverés ellen, hiszen a gazdáknál napjainkban vélhetően alig vagy egyáltalán nincsenek kárpótlási jegyek, ezzel nagyobb mennyiségben csak a korábbi felvásárlók, spekulánsok rendelkeznek. Ilyen módon a gazdák, és az önkormányzatok nem szállhatnának versenybe a földekért, viszont szinte fillérekért jutnának hozzá a spekulánsok. Mint azt Hanó Miklós elmondta, egy hektár negyven aranykoronás földért kárpótlási jeggyel 120 ezer forintot kellene fizetnie a vásárlónak 1,2 millió forint helyett. Békéscsaba körül 547 hektár ilyen tartalékföld található, a város erre többször benyújtotta igényét. Pereltek, tavaly pert is nyertek, idén mégis újra beemelték az említett földeket az árverezendők közé.
Hanó Miklós nem hagyja elherdálni földet. Az alpolgármester Gráf József miniszterhez és Font Sándorhoz, a mezőgazdasági bizottság elnökéhez fordult, és kérte a helyi országgyűlési képviselők segítségét is a „földrablás” leállításában. Az árverést egyébként október tizenkettedikére írták ki, de az önkormányzat újra perel, így a folyamatban levő per miatt egyelőre nem árvereznek. Megjegyezte, hogy a kárpótlást lezáró törvény rendelkezik arról, hogy ezek a földek árverezhetők, de azt is megemlíti, hogy átadhatók az önkormányzatnak. Bízik abban, hogy a következő kormány ebben az ügyben a gazdák és az önkormányzatok mellé áll.
Trófeáért cirkusztér
A közgyűlés a nyár elején döntött arról, hogy elcseréli a város tulajdonát képező, sportcsarnokhoz közeli rendezvényteret a Trófea Hotellel, és a teret a forgalomképtelen vagyonkörből átsorolja a forgalomképes vagyonkörbe. Az erre vonatkozó rendeletmódosítás a szeptemberi közgyűlésen történt meg, az említett cirkusztér sorsa azonban heves vitát váltott ki.
Takács Péter úgy hallotta, hogy egy áruházlánc készül megvásárolni a területet, mint mondta, ha időben tud a szándékról, nem szavazta volna meg a cserét. Tóth Károly szerint egy Amerikában bejegyzett offshore cég szerezte meg azt a cirkuszteret, amelyért a város egy kritikán aluli helyet kapott cserébe. Vantara Gyula hangsúlyozta, hogy egy Százhalombattán bejegyzett cégről van szó. Dr. Ferenczi Attila megjegyezte, hogy a cirkusztér éves bevétele mindössze egymillió forint volt, a cserébe kapott Trófeára pedig szükség lesz a Kalandpark beruházáshoz.
Növelték a zárható tárolókra fordítható keretet
Békéscsabán legkésőbb 2011. december 31-ig minden lakóközösségnek meg kell oldania a hulladékgyűjtők zárt térben történő elhelyezését. Az önkormányzat száz százalékos támogatást nyújt, ha épületen belül alakítanak ki tárolót, ötven százalékot ad, ha az épületen belül nem lehet, ezért kívül építik meg, illetve huszonöt százalékot abban az esetben, ha a házban volna lehetőség, de a közösség mégis a külső tároló mellett dönt.
A támogatásra – amelynek mértékéről a városfejlesztési, környezetvédelmi és mezőgazdasági bizottság dönt – közel 34 millió forintot különített el a város. A konténertárolók kialakítására kiírt pályázatra szeptember 15-ig 90 lakóközösség (4 069 háztartás), pályázott megfelelően, támogatási igényük összesen több mint 35 millió forint. Ezen felül vannak olyan pályázatok, amelyek hiánypótlásra szorulnak, dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök jelezte, hogy ha ennek minden esetben eleget tesznek, a negyedik negyedévben újabb 29 lakóközösség (1 278 háztartás) támogatási igényét kell elbírálni. Az eredetileg tervezett keretből erre már nem futná, de a lakossági igényekre tekintettel plusz 18,5 millió forintot szavazott meg a közgyűlés a tárolókra, ezzel a támogatás összege közel 52,5 millióra nőtt.
Erdőtisztítás a Kalandpark helyén
Ha minden jól megy, jövő év végére készül el a Kalandpark első üteme, mielőtt azonban elindulna a beruházás, rendbe kell tenni a helyszínéül szolgáló parkerdőt. A területen, a várhatóan novemberben kezdődő tisztítás, gyérítés során több mint háromszáz köbméter faanyag gyűlhet össze, ezt a családsegítő szolgálat közreműködésével százötven rászoruló család között osztják szét. A takarítás költsége több mint kilencmillió forint, a szállítás közel hétszázezer forintba kerülhet.
A legutóbbi közgyűlésen az erről szóló napirend tárgyalását heves szópárbajok jellemezték. Mezei Zsolt nehezményezte, hogy öt vállalkozótól kért ajánlatot a város, és a munkát egy olyan cég kapta, amelyet csak januárban jegyeztek be. A képviselő közbeszerzési eljárás kiírását kezdeményezte, ezt azonban a többség elvetette. Takács Péter a fakivágásról érdeklődött, Miklós Attila azt firtatta, hogy a Kalandpark pályázatában terveztek-e forrást az előkészítésre. Tóth Károly szerint „ennek a vállalkozónak sem” szerepel a tevékenységi körében az elvégzendő munka.
Opauszki Zoltán kabinetfőnök elmondta, hogy a harminc éve telepített parkerdő most sűrű és elhanyagolt, hosszú évekig nem történt benne semmi. A pályázatban százezer forint szerepelt előkészítésre, de ettől teljesen függetlenül a területet mindenképpen rendbe kell tenni. A parkerdőben szükség van a gyérítésre, a fakivágásért cserébe 4,9 hektárt erdősítenek Mezőmegyer környékén. Vantara Gyula úgy vélte: „vagdalkozni és rombolni mindig könnyebb, mint építeni, úgy tűnik egyes szocialista képviselők nehezen veszik tudomásul, hogy a város halad, és ezt az emberek is látják”.
Drága a biobrikett
Mezei Zsolt képviselő korábban azzal a javaslattal állt elő, hogy az önkormányzat adjon be pályázatot egy biobrikett előállítására szolgáló gép megvásárlására, amelynek segítségével növényi eredetű anyagok (széna, szalma, gallyak stb.) felhasználásával alternatív tüzelőanyagot gyárthatnának Békéscsabán. Elképzelése szerint a közcélú foglalkoztatottak bevonásával ilyen módon tüzelőt juttathatnának a rászoruló családok számára.
A stratégiai-fejlesztési osztály a városfejlesztési, környezetvédelmi és mezőgazdasági bizottsággal együttműködve megvizsgálta, hogy mekkora költséggel hozható létre és működtethető egy ilyen kis üzem, és gazdaságos lehet-e az ott folyó tevékenység. Számításaik szerint a gyártás beindításához több mint 26 millió forintra lenne szükség, és optimális esetben is többe kerülne az így előállított biobrikett, mint például a tűzifa beszerzése.
Csökkent a sikerdíj
Múlt évben négymilliárd forint értékben bocsátott ki kötvényt az önkormányzat. A forrás szakszerű kezelésével – annak fejlesztésekre történő felhasználásig – a Budapest Priv Invest Gazdasági Tanácsadó Kft.-t bízta meg a közgyűlés. A pénzügyi szakértőt az elért többletbevételekből díjazták, a többlethozam nagyságától függően növekvő arányban, az eredeti szerződés szerint öt, húsz illetve harmincöt százalékos mértékben. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jelenleg vizsgálja a tanácsadó céggel kötött szerződést.
Vantara Gyula tárgyalt a Priv-Investtel annak érdekében, hogy a sikerdíjat mérsékeljék a csökkenő kötvényforrás, a piaci folyamatok és a válság miatt. Mint a legutóbbi közgyűlésen megtudtuk, július elsejétől visszamenőleg az eddigi húsz százalékos prémiummérték tizenötre, a harmincöt százalékos huszonötre csökkent. Az öt százalékos sáv változatlan maradt.
Parlagfű, lomtalanítás, lovak
A legutóbbi közgyűlés végén, a bejelentések között Szente Béla felhívta a figyelmet arra, hogy parlagfű dolgában Békéscsaba különösen veszélyeztetett, erre jobban oda kell figyelnie a városnak. A képviselő sürgette egy komoly fásítási terv elkészítését, és jelezte azt is, hogy lomtalanításkor sok idős ember nem tudja a veszélyes hulladékokat a kijelölt helyekre vinni, ezért célszerű lenne, ha körbemenne egy autó a városban és begyűjtené tőlük.
Herczeg Tamás lakossági jelzésekre hivatkozva beszélt arról, hogy a lótartás komoly gondot jelent a város egyes területein, felvetése szerint ezt indokolt lenne az állattartási rendeletben az egyéb haszonállattartástól eltérő módon szabályozni.
Lesz-e „szegénybolt” Békéscsabán?
Több mint egyórás vita alakult ki a csabai közgyűlésen a szociális boltról. Több képviselőben felvetődött, hogy helyettesítheti-e majd a segélyeket szociális kártya vagy utalvány? Többen szorgalmazták a képviselők közül az átmeneti segély természetbeni juttatás formájában történő felhasználására vonatkozó helyi szabályozás elkészítését is.
Az eredeti előterjesztés szerint az Őr utca 1. szám alá – a volt tanműhely épületébe – tervezték a szociális boltot, ám ezzel kapcsolatban felvetődött a kérdés, érdemes-e egyáltalán három és fél millióból felújítani, kereskedelmi egység működésére alkalmassá tenni azt az ingatlant? A kialakítás költségei ugyanis ennyibe kerülnének a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. számításai alapján. Az ingatlant bérlő és a boltot üzemeltető vállalkozó 30 ezer forint bérleti díjat fizetne a tervek szerint a városnak. A külterületen és a város egyéb pontjain élők (Lencsési, Jamina) érdekében az is felvetődött, hogy nem lenne-e szerencsésebb több ilyen boltot is nyitni a város több helyszínén? Az üzemeltetéssel kapcsolatban is számos probléma merült fel, végül több mint egyórás vita után a közgyűlés az eredeti határozati javaslatot szavazta meg.
Forrás: bekescsaba.hu
Az első napirendek között a grémium elfogadta a Békéscsabai Rendőrkapitányság éves beszámolóját – a képviselők köszönetet mondtak és méltatták a városi rendőrség munkáját, ahogy azt az ideit megelőző években is rendszerint tették.
Békéscsaba Megye Jogú Város
Veszélyben a kórházak – várhatóan fél milliárddal kevesebb pénzből gazdálkodhat a Réthy Pál Kórház
Az ügy súlyosságára és a várható kihatásokra való tekintettel muszáj a közvélemény figyelmét az egészségügyi ellátórendszer súlyos hiányosságaira irányítanunk, hiszen a bizonytalan és lassan teljesen kilátástalan helyzet komolyan veszélyezteti a zavartalan és hozzáférhető egészségügyi ellátást országszerte és Békéscsabán is – kezdte meg a városi közgyűléssel egy időben tartott sajtótájékoztatót Dr. Ferenczi Attila önkormányzati képviselő. Dr. Becsei László, a Békéscsabai Réthy Pál Kórház főigazgató főorvosa elmondta – köszönhetően annak, hogy a kormány idén közel 67 milliárd forinttal kevesebbet fizetett ki a kórházaknak az Egészségbiztosítási Alapból, könnyen előfordulhat, hogy a békéscsabai kórház is rövid időn belül fizetésképtelenné válik. Előzetes számítások alapján az intézmény gazdálkodásában a harmadik negyed évben mintegy 60 millió forinttal nő majd a hiány havonta, amely az év utolsó negyedében a 70 milliós nagyságrendet is meghaladhatja. A kórház vezetője kiemelte, hogy ez a hiány országos szinten több mint 100 milliárdos tétel, nem véletlen tehát az egészségügyi szolgáltatók érdekvédelmi szervezeteinek együttes és határozott fellépése.
Tekintve, hogy maga az ágazati irányítás sem rendelkezik érdemleges és használható intézkedési tervvel a kilátástalan helyzet megoldására, a kórházak az eddigieknél sokkal komolyabb likviditási problémák előtt állnak – fogalmazott Dr. Ferenczi Attila. Hozzátette, hogy határozati javaslattal fordulnak a városi közgyűléshez, melyben szolidaritásukról biztosítják a kórházakat, s amelyben elutasítják a kormányzat átláthatatlan egészségügyi finanszírozási rendszerét.
Városi kitüntetések, elismerések, díjak
Számos olyan polgára van Békéscsabának, aki munkáját hosszú idő óta magas színvonalon végzi. A környezetük tudja ezt, ügyfeleik, klienseik, betegeik, tanítványaik, híveik is hírüket iszik, és vannak olyan ritka pillanatok, amikor a város mond köszönetet nekik. Legutóbbi ülésén, a kitüntetések, díjak, elismerések odaítélésével, ezeket a ritka pillanatokat készítette elő a képviselő-testület.
A közgyűlés Kiváló Szociális Munkáért kitüntetést adományoz Győri Antalnénak, a Pásztor utcai bölcsőde vezetőjének. A testület idén hozta létre a Békéscsaba Ifjúságáért kitüntetést, amelyet első alkalommal Zsótér Máriának és Fodor Józsefnek ítélt oda. Zsótér Mária az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör munkatársa, a Patent Diákiroda kezdeményezője és szakmai irányítója, a Békéscsabai Diákönkormányzat segítője. Fodor József a Békéscsaba középiskolásait tizennyolcadik éve aktivizáló, országos hírűvé vált Garabonciás Napok ötletgazdája, rendezője, és a csabai kulturális élet fiatalok körében is népszerű szereplője.
A Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Elismerése kitüntetést 2009-ben Bielek Gábor, dr. Szeberényi Zsolt és a Dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet III. Számú Belgyógyászati Osztálya kapja. Bielek Gábor 1990-ben került a jaminai Jézus Szíve Plébániára, szolgálati ideje alatt épült fel a Jézus Szíve templom, és az ő vezetésével készült el az új plébániaépület, amely közösségi térként is szolgál. Dr. Szeberényi Zsolt a diploma megszerzése óta dolgozik a kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályán, jelenleg osztályvezető-helyettesként. Kiváló munkáját 2005-ben Szontágh Emlékéremmel, 2006-ban Békés Megye Kiváló Orvosa kitüntetéssel ismerték el. A „hármas belt” 1982-ben hozták létre, az osztály jó hírnevét dr. Szentkereszty András főorvos alapozta meg. Jelenleg dr. Varga Márta főorvos vezetésével látják el a betegeket korszerű, barátságos környezetben, jó empátiával, emellett előadásokat tartanak és szakfolyóiratokban publikálnak.
A közgyűlés Békéscsabai Hűségdíjjal mond köszönetet hosszú ideje városunkban végzett, magas szintű munkájukért a következőknek: az oktatás területén – dr. Zsilinszky Tibor, az Andrássy gimnázium pedagógusa. Az egészségügyben: dr. Árusné dr. Juhász Györgyi, gyermek háziorvos; Bánhidi Attiláné, asszisztens; dr. Bereczki Zsolt, háziorvos; Békészki Éva, körzeti nővér; dr. Csenki Gábor, háziorvos; Dobos Ferencné, fogászati asszisztens; dr. Fekete István, gyermek háziorvos; Juhász Erzsébet, fogászati asszisztens; Juhász Istvánné, asszisztens; dr. Klára Géza, háziorvos; dr. Kocsis Pál, fogszakorvos; dr. Kovács Lajos, háziorvos; Kovács Imréné, asszisztens; Lészkó Attiláné, körzeti nővér; dr. Mosonyi Zsófia, fogszakorvos; Pauló Jánosné, orvos-írnok; Pauló Mária, körzeti nővér; dr. Perei Erzsébet, gyermek háziorvos; dr. Rück András, fogszakorvos; Sipiczki Zoltánné, körzeti nővér; dr. Szamosi László, háziorvos; Szabó Zoltánné, fogászati asszisztens; Szendrei Sándorné, fogászati asszisztens; Szécsi Edit, asszisztens; Szél Sándorné, körzeti nővér; Vidovenyecz Pálné, orvos-írnok; dr. Zsengellér Lajos, háziorvos.
Hanó nem hagyja elherdálni a földet
Az Igazságügyi Hivatal kárrendezési főosztálya egy évtizeddel a kárpótlást lezáró törvény után, múlt évben kárpótlási földárverést akart rendezni, és idén ugyanezzel állt elő.
Vannak olyan állami földek, amelyeket annak idején kárpótlásra jelöltek ki, így tartalékba kerültek. Az említett hivatal ezeket árverezné el, mégpedig úgy, hogy csak kárpótlási jegyért lehetne megvásárolni. Hanó Miklós alpolgármester a kezdetektől fellépett az effajta árverés ellen, hiszen a gazdáknál napjainkban vélhetően alig vagy egyáltalán nincsenek kárpótlási jegyek, ezzel nagyobb mennyiségben csak a korábbi felvásárlók, spekulánsok rendelkeznek. Ilyen módon a gazdák, és az önkormányzatok nem szállhatnának versenybe a földekért, viszont szinte fillérekért jutnának hozzá a spekulánsok. Mint azt Hanó Miklós elmondta, egy hektár negyven aranykoronás földért kárpótlási jeggyel 120 ezer forintot kellene fizetnie a vásárlónak 1,2 millió forint helyett. Békéscsaba körül 547 hektár ilyen tartalékföld található, a város erre többször benyújtotta igényét. Pereltek, tavaly pert is nyertek, idén mégis újra beemelték az említett földeket az árverezendők közé.
Hanó Miklós nem hagyja elherdálni földet. Az alpolgármester Gráf József miniszterhez és Font Sándorhoz, a mezőgazdasági bizottság elnökéhez fordult, és kérte a helyi országgyűlési képviselők segítségét is a „földrablás” leállításában. Az árverést egyébként október tizenkettedikére írták ki, de az önkormányzat újra perel, így a folyamatban levő per miatt egyelőre nem árvereznek. Megjegyezte, hogy a kárpótlást lezáró törvény rendelkezik arról, hogy ezek a földek árverezhetők, de azt is megemlíti, hogy átadhatók az önkormányzatnak. Bízik abban, hogy a következő kormány ebben az ügyben a gazdák és az önkormányzatok mellé áll.
Trófeáért cirkusztér
A közgyűlés a nyár elején döntött arról, hogy elcseréli a város tulajdonát képező, sportcsarnokhoz közeli rendezvényteret a Trófea Hotellel, és a teret a forgalomképtelen vagyonkörből átsorolja a forgalomképes vagyonkörbe. Az erre vonatkozó rendeletmódosítás a szeptemberi közgyűlésen történt meg, az említett cirkusztér sorsa azonban heves vitát váltott ki.
Takács Péter úgy hallotta, hogy egy áruházlánc készül megvásárolni a területet, mint mondta, ha időben tud a szándékról, nem szavazta volna meg a cserét. Tóth Károly szerint egy Amerikában bejegyzett offshore cég szerezte meg azt a cirkuszteret, amelyért a város egy kritikán aluli helyet kapott cserébe. Vantara Gyula hangsúlyozta, hogy egy Százhalombattán bejegyzett cégről van szó. Dr. Ferenczi Attila megjegyezte, hogy a cirkusztér éves bevétele mindössze egymillió forint volt, a cserébe kapott Trófeára pedig szükség lesz a Kalandpark beruházáshoz.
Növelték a zárható tárolókra fordítható keretet
Békéscsabán legkésőbb 2011. december 31-ig minden lakóközösségnek meg kell oldania a hulladékgyűjtők zárt térben történő elhelyezését. Az önkormányzat száz százalékos támogatást nyújt, ha épületen belül alakítanak ki tárolót, ötven százalékot ad, ha az épületen belül nem lehet, ezért kívül építik meg, illetve huszonöt százalékot abban az esetben, ha a házban volna lehetőség, de a közösség mégis a külső tároló mellett dönt.
A támogatásra – amelynek mértékéről a városfejlesztési, környezetvédelmi és mezőgazdasági bizottság dönt – közel 34 millió forintot különített el a város. A konténertárolók kialakítására kiírt pályázatra szeptember 15-ig 90 lakóközösség (4 069 háztartás), pályázott megfelelően, támogatási igényük összesen több mint 35 millió forint. Ezen felül vannak olyan pályázatok, amelyek hiánypótlásra szorulnak, dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök jelezte, hogy ha ennek minden esetben eleget tesznek, a negyedik negyedévben újabb 29 lakóközösség (1 278 háztartás) támogatási igényét kell elbírálni. Az eredetileg tervezett keretből erre már nem futná, de a lakossági igényekre tekintettel plusz 18,5 millió forintot szavazott meg a közgyűlés a tárolókra, ezzel a támogatás összege közel 52,5 millióra nőtt.
Erdőtisztítás a Kalandpark helyén
Ha minden jól megy, jövő év végére készül el a Kalandpark első üteme, mielőtt azonban elindulna a beruházás, rendbe kell tenni a helyszínéül szolgáló parkerdőt. A területen, a várhatóan novemberben kezdődő tisztítás, gyérítés során több mint háromszáz köbméter faanyag gyűlhet össze, ezt a családsegítő szolgálat közreműködésével százötven rászoruló család között osztják szét. A takarítás költsége több mint kilencmillió forint, a szállítás közel hétszázezer forintba kerülhet.
A legutóbbi közgyűlésen az erről szóló napirend tárgyalását heves szópárbajok jellemezték. Mezei Zsolt nehezményezte, hogy öt vállalkozótól kért ajánlatot a város, és a munkát egy olyan cég kapta, amelyet csak januárban jegyeztek be. A képviselő közbeszerzési eljárás kiírását kezdeményezte, ezt azonban a többség elvetette. Takács Péter a fakivágásról érdeklődött, Miklós Attila azt firtatta, hogy a Kalandpark pályázatában terveztek-e forrást az előkészítésre. Tóth Károly szerint „ennek a vállalkozónak sem” szerepel a tevékenységi körében az elvégzendő munka.
Opauszki Zoltán kabinetfőnök elmondta, hogy a harminc éve telepített parkerdő most sűrű és elhanyagolt, hosszú évekig nem történt benne semmi. A pályázatban százezer forint szerepelt előkészítésre, de ettől teljesen függetlenül a területet mindenképpen rendbe kell tenni. A parkerdőben szükség van a gyérítésre, a fakivágásért cserébe 4,9 hektárt erdősítenek Mezőmegyer környékén. Vantara Gyula úgy vélte: „vagdalkozni és rombolni mindig könnyebb, mint építeni, úgy tűnik egyes szocialista képviselők nehezen veszik tudomásul, hogy a város halad, és ezt az emberek is látják”.
Drága a biobrikett
Mezei Zsolt képviselő korábban azzal a javaslattal állt elő, hogy az önkormányzat adjon be pályázatot egy biobrikett előállítására szolgáló gép megvásárlására, amelynek segítségével növényi eredetű anyagok (széna, szalma, gallyak stb.) felhasználásával alternatív tüzelőanyagot gyárthatnának Békéscsabán. Elképzelése szerint a közcélú foglalkoztatottak bevonásával ilyen módon tüzelőt juttathatnának a rászoruló családok számára.
A stratégiai-fejlesztési osztály a városfejlesztési, környezetvédelmi és mezőgazdasági bizottsággal együttműködve megvizsgálta, hogy mekkora költséggel hozható létre és működtethető egy ilyen kis üzem, és gazdaságos lehet-e az ott folyó tevékenység. Számításaik szerint a gyártás beindításához több mint 26 millió forintra lenne szükség, és optimális esetben is többe kerülne az így előállított biobrikett, mint például a tűzifa beszerzése.
Csökkent a sikerdíj
Múlt évben négymilliárd forint értékben bocsátott ki kötvényt az önkormányzat. A forrás szakszerű kezelésével – annak fejlesztésekre történő felhasználásig – a Budapest Priv Invest Gazdasági Tanácsadó Kft.-t bízta meg a közgyűlés. A pénzügyi szakértőt az elért többletbevételekből díjazták, a többlethozam nagyságától függően növekvő arányban, az eredeti szerződés szerint öt, húsz illetve harmincöt százalékos mértékben. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jelenleg vizsgálja a tanácsadó céggel kötött szerződést.
Vantara Gyula tárgyalt a Priv-Investtel annak érdekében, hogy a sikerdíjat mérsékeljék a csökkenő kötvényforrás, a piaci folyamatok és a válság miatt. Mint a legutóbbi közgyűlésen megtudtuk, július elsejétől visszamenőleg az eddigi húsz százalékos prémiummérték tizenötre, a harmincöt százalékos huszonötre csökkent. Az öt százalékos sáv változatlan maradt.
Parlagfű, lomtalanítás, lovak
A legutóbbi közgyűlés végén, a bejelentések között Szente Béla felhívta a figyelmet arra, hogy parlagfű dolgában Békéscsaba különösen veszélyeztetett, erre jobban oda kell figyelnie a városnak. A képviselő sürgette egy komoly fásítási terv elkészítését, és jelezte azt is, hogy lomtalanításkor sok idős ember nem tudja a veszélyes hulladékokat a kijelölt helyekre vinni, ezért célszerű lenne, ha körbemenne egy autó a városban és begyűjtené tőlük.
Herczeg Tamás lakossági jelzésekre hivatkozva beszélt arról, hogy a lótartás komoly gondot jelent a város egyes területein, felvetése szerint ezt indokolt lenne az állattartási rendeletben az egyéb haszonállattartástól eltérő módon szabályozni.
Lesz-e „szegénybolt” Békéscsabán?
Több mint egyórás vita alakult ki a csabai közgyűlésen a szociális boltról. Több képviselőben felvetődött, hogy helyettesítheti-e majd a segélyeket szociális kártya vagy utalvány? Többen szorgalmazták a képviselők közül az átmeneti segély természetbeni juttatás formájában történő felhasználására vonatkozó helyi szabályozás elkészítését is.
Az eredeti előterjesztés szerint az Őr utca 1. szám alá – a volt tanműhely épületébe – tervezték a szociális boltot, ám ezzel kapcsolatban felvetődött a kérdés, érdemes-e egyáltalán három és fél millióból felújítani, kereskedelmi egység működésére alkalmassá tenni azt az ingatlant? A kialakítás költségei ugyanis ennyibe kerülnének a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. számításai alapján. Az ingatlant bérlő és a boltot üzemeltető vállalkozó 30 ezer forint bérleti díjat fizetne a tervek szerint a városnak. A külterületen és a város egyéb pontjain élők (Lencsési, Jamina) érdekében az is felvetődött, hogy nem lenne-e szerencsésebb több ilyen boltot is nyitni a város több helyszínén? Az üzemeltetéssel kapcsolatban is számos probléma merült fel, végül több mint egyórás vita után a közgyűlés az eredeti határozati javaslatot szavazta meg.
Forrás: bekescsaba.hu
-kt-
Békéscsaba Online - bekeson.hu