A birtokvédelemről

A birtokvédelem kérdéskörét a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 188. § - 192. §-aiban foglalt rendelkezések szabályozzák. A Ptk. 188. § (1) bekezdése értelmében, ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg.
A közigazgatási úton nyújtott birtokvédelem a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül történt birtokháborítás esetén vehető igénybe. A birtokvédelmi eljárás során pusztán ténykérdések vizsgálatára kerül sor, azaz annak van döntő szerepe, hogy az eredeti birtokhelyzetben történt-e olyan változás, amelyet a birtokháborító személy tilos önhatalommal, jogellenesen valósított meg. Az eljárás elsődleges célja tehát az eredeti állapot helyreállítása, illetőleg annak fenntartása, nem pedig a birtoksértő szankcionálása.

 

Amennyiben a birtokháborítás egy éven túl történt, vagy ha a birtokháborítás jogalapja is vitás, a birtoklásában sérelmet szenvedett fél bíróság előtt kérheti a birtokháborítás megállapítását. Szintén a bíróság hatáskörébe tartozik a társasház tulajdonostársai között a közös tulajdon használati rendjének megváltoztatása körül kialakult viták rendezése.

 

A birtokvédelmi eljárás jegyzői hatáskörbe tartozó közigazgatási eljárás, amely kizárólag az ügyfél kérelmére indul.

 

A kérelmet a Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Közigazgatási Osztályán írásban, vagy szóban; személyesen vagy meghatalmazott útján lehet benyújtani. A meghatalmazást írásban kell csatolni.

 

Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala

Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala

 

A kérelemben - a sérelmezett magatartás, illetve cselekmény rövidösszefoglalásán túl - meg kell jelölni a birtokháborító személy pontos nevét, idézhető lakcímét, valamint, hogy a birtokháborítás mikor történt, illetve mióta tart.

 

Az ügyintézés helye:.Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Közigazgatási Osztály

5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. földszint 62. számú szoba: Gyaraki Ferenc vezető-tanácsos

(Tel.: 66/452-252/2612)

 

Hatóságunk 30 napon belül bírálja el a kérelmet mely idő alatt (ha az ügy indokolttá teszi) a helyszíni szemlét is megtartjuk, és amely szükség esetén további 30 nappal meghosszabbítható.

 

A birtokvédelmi eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdése értelmében 2.200,- Forint illetékköteles, amelyet az eljárás megindításakor a kérelmen kell illetékbélyeg formájában leróni. A tényállás tisztázása után a hatóság határozatot hoz, és ha kétséget kizáróan bebizonyosodik a birtoksértés elkövetése, az eredeti állapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartástól eltiltja.

 

A birtokvédelmi kérelmet elutasító, illetőleg annak helyt adó érdemi határozat ellen közigazgatási úton nincs helye jogorvoslatnak, tekintettel a Ptk. 192. § (1) bekezdésében foglaltakra, mely alapján a jegyző határozatát sérelmesnek tartó fél a határozat közlésétől számított 15 napon belül a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását.

 

Amennyiben a kérelemnek helyt adó határozat születik, úgy a kötelezett - a panaszolt - az abban foglaltaknak a határozat kézbesítésétől számított három napon belül köteles eleget tenni függetlenül attól, hogy a határozat megváltoztatása érdekében nyújtott-e be keresetet a bírósághoz. A bíróságnak azonban a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. tvr. (Ptké.) 27. § (4) bekezdése értelmében lehetősége van a végrehajtás felfüggesztését elrendelni, amelynek következtében a bírói döntés megszületéséig a jegyzői hatáskörben meghozott határozat végrehajtási kötelezettsége szünetel.

 

Az önkéntes teljesítés elmaradása esetén végrehajtási eljárás keretében történik a teljesítés kikényszerítése. A végrehajtási eljárás hivatalból folyik, azonban a kötelezettség határidőre történő teljesítésének elmaradását a panaszos félnek be kell jelentenie a hatóság részére. A végrehajtási eljárás ezen bejelentés alapján került lefolytatásra, amely az alapeljárással ellentétben illetékmentes.

 

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 142. § (1) bekezdése kimondja, hogy a végrehajtás módjáról a végrehajtást foganatosító szerv - szükség esetén a jogosult, illetve a kötelezett meghallgatása után - határoz és azt az alábbiakban felsorolt intézkedést kell megtennie, amely - az eset összes körülményét mérlegelve - a leghatékonyabban biztosítja a kötelezettség teljesítését.

 

A Ket. 140. §(1) bekezdése értelmében, ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra irányul, a kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv:

 

- a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti,

- feljogosíthatja a jogosultat, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégezze vagy mással elvégeztesse,

- a jogosult kérelmére a kötelezettet a szolgáltatás pénzegyenértékének megfizetésére kötelezheti,

- ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben eljárási bírságot szabhat ki (5.000 - 500.000,- Ft -ig)

- a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt.

 

(Forrás: bekescsaba.hu)

 


Békéscsaba Online - bekeson.hu


Szóljon hozzá a fórumon!